“A kutyák és macskák azonosításnak kötelező EU-s rendszere, hatékonyabb végrehajtás és szigorúbb szankciók az illegális kereskedelem ellen és a polgárok arra ösztönzése, hogy fogadjanak örökbe és ne vásároljanak kedvtelésből tartott háziállatokat – ezek mentén szeretnének cselekvési tervet látni az európai parlamenti képviselők.”
Az illegális kutyaszaporítás felszámolása érdekében a MÁOSZ cselekvési tervét ide kattintva lehet elolvasni.
Keletről nyugatra
Általános trend, hogy nagylétszámban viszik a kutyákat Európa keleti országaiból (Magyarország, Szlovákia, Románia, Bulgária, Görögország, Törökország stb.) nyugat Európa egyes országaiba (Németország, Ausztria, Anglia, Svájc, Franciaország, Hollandia stb.)
Bár az Európai Unióban szabad az áru, a tőke és a munkaerő szabad mozgása, viszont egyes témákban külön szabályozás van érvényben, ilyen pl. az élő állat szállításról szóló 2005/1/EK rendelet. Sajnálatosan ma ezt sokan figyelmen kívül hagyják a nagyobb haszonszerzés- és/vagy a magasabb elhelyezési darabszám reményében. Pedig a közegészségügyi- és járványügyi kockázat nagyon magas és nagyon aggasztó az állatvédelmi és az állat-egészségügyi szabályok megszegése.
Alapvetően két típusát tudjuk megkülönböztetni az illegális kutyakereskedelemnek.
→ nagylétszámú, ipari, javarészt külföldön kerül értékesítésre:
Magyarországon becsléseink és tudomásunk szerint kb. 200-300 közti illegális kutyaszaporító telep üzemel – egyenként 60-120 darab kutyával – összesen kb. 8000-36000 kutyával. Plusz azok, akik jelenleg nincsenek a látóterünkben. Nagyjából ez a létszám el is hagyja az országot az illegális kutyakereskedés keretein belül. 10 kutyából kb. 9 kutyát külföldre visznek.
→ kisebb létszámú, családi környezetből, itthon kerülnek értékesítésre:
Tapasztalataink szerint azok a „fajtatiszta” kutyák, akik Magyarországon kerülnek értékesítésre, azok kislétszámú kutyatartó helyekről, tulajdonképpen családi házas környezetből kerülnek ki. Ez is évente tízezres nagyságrendben történik meg.
Ne vásárolj olcsó kutyát!
Az elégtelen ellátórendszer
Mindkét típusból származó egyedek nem vagy csak alig kerülnek be az ebrendészeti ellátórendszerbe. Viszont a telepek felszámolását, az állomány kobzását pont az teszi lehetetlenné, hogy gyakorlatilag elégtelen az ellátórendszer, mert minimum tizenötször több kóborkutya van, mint ahány férőhely a mi országunkban.
Éppen ebből következik, hogy az illegális kutyaszaporítók ezt a cselekvésképtelenséget megérezvén kihasználják a helyzetet és különösebb büntetési tétel hiányában vidáman folytatják illegális és káros tevékenységüket. Minden előképzettség nélkül a nagyobb haszonszerzés miatt folyamatosan elletik a szuka kutyákat, azokat is akik betegek.
Megoldási javaslataink lényege:
Lakossági információs kampányok belföldi és külföldi
Alaposan és rendszeresen tájékoztatni kellene az állampolgárokat az „olcsókutya” vásárlás hátrányairól, pl. „olcsókutya STOP” jelmondattal. Népszerűsíteni kellene a menhelyi örökbefogadást és a tenyésztőtől vásárolt törzskönyves kutyák vásárlását.
Külföldön is kellene partnerszervezeteket találni, aki közreműködik abban, hogy az adott ország lakossága tájékoztatva legyen arról, hogy ne vásároljon olcsó fajtatiszta kutyát. Svájcban ilyen a Susy Utzinger alapítvány például.
Felderítés
Az illegális kutyaszaporítók általában benne vannak a helyi állatvédő szervezetek látókörében. Civil szervezetként sajnos tehetetlenek ellenük, viszont meg tudják jelölni, hogy pontosan mely személy és milyen cím alatt végzi ezt a tevékenységet. Érdemes volna felderítő munkát náluk kezdeni. A feladatellátási súlyuk ezeknek a szervezeteknek meghatározó és jelentős hazánkban.
A települési jegyzők, hatósági állatorvosoknak szintén a látókörében kellenek, hogy legyenek ezek a nagylétszámú állattartó helyek, hiszen a szomszédok nagyon gyakran bejelentik és birtokvédelmi eljárásokat kezdeményeznek a szaporítók ellen. Persze ilyenkor sem történik sajnálatos módon általában semmi. Bár a kunsági tanyavilágban sajnos még ennél is rémesebb bűntettek maradhatnak felderítetlenül. Ez is egy külön kifejtést igényelne.
A hazai értékesítők az internetes és nyomtatott apróhirdetésekbe saját maguk rakják bele a telefonszámaikat. Csak fel kellene őket hívni és próbavásárlást csinálni.
Nyomozás belföldi és nemzetközi
Ez nyomozati szerv, a rendőrség hatásköre. Javaslatunk szerint érdemes a célországok és akár a tranzitországok bevonásával együttműködésben nyomozni. Ezzel a témával több nemzetközi állatvédelmi civil szervezet foglalkozik, ilyen például a Eurogroup for Animals. És egyre több nyugat Európai ország (Anglia, Svájc, Franciaország) nemzeti televíziója is forgat nálunk oknyomozó riportokat.
Az eddigi civil és polgári kezdeményezések viszonylag nagy hatásfokkal bírnak, de kormányzat és hatóság nélkül sajnos csekély, csepp a tengerben.
Rajtaütések
Hatósági rajtaütésekkel legalább lassítani, nehezíteni lehetne a bűnszervezetek tevékenységét. Az apparátushiányt is érdemes volna csökkenteni, hogy a megnövekedett ügyterhet viselni tudja a közigazgatás.
Kobzások alternatív elhelyezési módszerrel, jogszabályalkotási folyamatok
A kobzások során a lefoglalt állatokat bűnjelként az eljárás végéig tartani szükséges, viszont ez gyakorlatilag kivitelezhetetlen – tekintve az állomány több tízezres létszámát. Ráadásul nem is pusztán a „szerencsétlen” nyomorult szaporítónak kéne megfizetnie, hanem az óriás hasznot zsebre tevő megrendelőnek, felvásárlónak. Ehhez is nemzetközi együttműködésre volna célravezető. Gyorsított eljárás. Új jogszabályalkotásra volna szükség, ahol vagy az eljárási folyamat van felgyorsítva, vagy hatósági döntés értelmében a lefoglalt állomány azonnal elhelyezhető. A kobzott állatokat elhelyezni külföldi civil szervezetekkel együttműködésben kellene ivartalanítás után elhelyezni valóban állatvédelmi és örökbefogadási eljárások keretein belül. Egy átlagos mentett kutya örökbefogadási adománya kb. 275,00 – 300,00 EUR Európában.
Jogi eljárások
A bűnszervezet szereplőit – kontinentális jogrendünk kereteit maximálisan kihasználva – precedens értékű, elrettentő erővel rendelkező, kellőképpen súlyos büntetéssel kellene sújtani, hogy a többi kereskedőláncnak elmenjen a kedve vagy legalább újabb maffiózók már ne kapcsolódjanak be a területre. Sajnos ma ezek száma folyamatosan növekszik. Pedig már az is nagy előrelépés volna, ha legalább nem gyarapodna tovább az illegális kutyaszaporítók száma.
Adóhatósági eljárásokat is lehetne indítani ellenük, hiszen a kereskedelmi tevékenységük teljesen feketén végzik. Az adóelkerülés pedig büntetendő. Az USAban például legalizálták az illegális kutyakereskedelmet, kifehérítették a területet, ezzel megnövelve nemzete adóbevételeit. Hosszas társadalmi-, a legális marihuána ügyhöz hasonló indulatokat kiváltó viták után.
A témáról az Index is írt: https://index.hu/kulfold/eurologus/2020/02/12/haduzenet_a_kisallatneppereknek/
Ne vásárolj olcsó kutyát! Fogadj örökbe menhelyről!