Lázár János – Miniszterelnökséget vezető miniszter szavai: “Nem vagyok egy állatvédelmi kérdésekkel foglalkozó szakember.” – hát nem is, ezért ha hallgattál volna, akkor bölcs maradtál volna – tartja a jó magyar mondás.
Röviden reagálnék a múlt heti kormányinfón elhangzott marhaságokra. Szó szerint idézzük Lázár miniszter úr szavait:
“…Vannak olyan állatvédelmi kérdések, például a kóbor ebek ügye, amit kezelni kell és ez nincs kezelve, de ez nem szabályozás, hanem végrehajtás kérdése, mert a szabályok Magyarországon rendben vannak, az a kérdés, hogy ezt az önkormányzatok mennyiből és hogyan hajtják végre. Ebben kellene lépéseket tenni.”
Az jó, hogy a kormány belátta végre, hogy lépéseket kellene tenni, de az hatalmas ökörség, hogy ez nem szabályozás kérdése. Sajnos az igazság ezzel szemben az, hogy igen, ez szabályozás kérdése. Ma az ebrendészeti tevékenységet főként a még hatályban lévő 41/1997-es FVM rendelet 5.számú függeléke szabályozza. A “kóbor ebek ügye”, mint a kiemelten fontos járványügyi- és közegészségügyi közfeladat ellátása szakmai- és pénzügyi beszámolási kötelezettséget követelne meg, azonban erre ma nem kötelezi semmi az ebrendészeti tevékenységet ellátókat, főként profit orientált vállalkozókat. Tehát senki nem kérdezi meg tőlük, hogy mennyit költöttek a kutyára és mennyit a sarokházukra. Sőt, még telephellyel sem kell rendelkeznie a sintérnek. És még hosszan sorolhatnám a szabályozási környezet hiányosságait.
A ma érvényben lévő szabályozási környezet és állat-egészségügyi rendszer szinte teljesen alkalmatlan arra, hogy ellássa a feladatát.
Lázár szerint az állatvédelem a Jobbik politikai terméke.
“Látom, hogy ez egy politikai terméke a Jobbiknak.”
Nem. Nem az. Az állatvédelem, ami elsősorban az állat-egészségügyi ellátórendszerhez kapcsolódik a társadalom része. Bár sokan tévesen úgy tekintenek a kóbor állatra, mint a társadalom hulladékára, az állatvédőkre pedig úgy, mint akik eltakarítják a társadalom szemetét, mégis érdemes felismerni és belátni, hogy az állatvédelem kiemelt fontosságú társadalompolitikai értéket képvisel és jelentős mértékben hozzájárul a társadalom mentálhigiénés edzettségéhez. A “kóbor ebek ügyének” a rendezése állatbarát és nem állatbarát embernek egyaránt fontos.
“Magyarországon szerintem nagyon szigorú állatvédelmi szabályok vannak. Ennek a szigorítása meggyőződésem szerint nem indokolt.”
Nem. Nincsenek szigorú állatvédelmi szabályok. Ma is szinte büntetlenül megússzák az állatkínzók a felelősségre-vonást. Amik vannak, azok is roppant megengedők és hézagosak. Messziről elkerülik az állat jólléthez fűződő jogát. Vajon miért tüntettünk tavaly a Kossuth téren több ezren és vajon miért akart múlt hónapban is több tízezer ember csatlakozni a tüntetésünkhöz? (amit végül elhalasztottunk, hátha sikerül újragondolniuk az állatvédelmi törvénymódosítási tervezetüket.) Nem sok jót lehet várni egy olyan embertől, aki meggyőződéses és minden mondatában legalább kétszer elhangzik a de kötőszó – szerintem.
A jó az volna, ha a kormány nem a civil szervezetek ellen lenne. Ha a tabellán nem Állatvédő kontra Kormány volna, hanem Állatvédő-Kormány kontra állatkínzók-sintérek-szaporítók volna.
Jó volna olyan országban élni, ahol a regnáló kormányzat figyelembe veszi a társadalmi civil szervezetek által képviselt társadalmi ügyeket. Mi civilek eljutunk olyan társadalmi szegmensekbe is, ahova a kormányzat nem vagy csak alig jut el. Hírnökként elhozzuk számukra, hogy mi van a szegregátumokban, mi van a királyi udvar pompáján túl. A nyomorultak szavazatai kellenek, de a gondjaikat, bajaikat hagyják a kerítésen kívül, mert nem fér bele sem a vizionált rózsaszín barbieworld-ömbe, sem a focistadionjaimba, sem az űrközpontomba.
Elzárkózni attól, hogy tudomásul vegyem a valós társadalmi akaratot roppant nagy könnyelműség és ostobaság. Csak ideig óráig fog menni, de nem tarthat örökké, pont mint a pünkösdi királyság.
Mészáros Gabriella
elnök
MÁOSZ