admin bejegyzései

Isten hozott “Európa”!

Óriási öröm és megtiszteltetés, hogy az Európai Unió állatjóléttel foglalkozó csoportja, a Eurogroup for Animals felvette tagszervezetei közé a MÁOSZt. A vezető európai állatvédő lobbiszövetségnek az Európai Unió központjában, Brüsszelben van a székhelye. A Magyar Állatvédők Országos Szervezete (MÁOSZ) az első magyar ernyőszervezet a nemzetközi szervezet tagságában.

A MÁOSZ elnöksége hisz benne, hogy a nemzetközi tapasztalatcsere és az európai szakemberek bevonása közelebb visz bennünket a szükséges magyar állatvédelmi reformok megvalósításához.

Elsőrendű helyen a kóborállat-probléma megoldásában-, egy országos kisállat ivartalanítási program megvalósításában- és egy új nemzeti ebrendészeti stratégia kidolgozásában keressük az együttműködést, együttgondolkodást az európai állatbarátokkal.

Európai állatvédelmet Magyarországon!

Hajrá magyar állatvédelem!

Eurogroup for Animals

„Welcome to Europe!”

It is a great pleasure and honor that Eurogroup for Animals, the European Union’s animal welfare group has admitted MAOSZ as its member organizations. The leading European animal welfare lobby association’s headquartered in Brussels, the center of the European Union. The National Association of Hungarian Animal Welfare Organisations (MAOSZ) is the first Hungarian umbrella organization in this great international organization.

The MAOSZ presidency believes that international exchange of experience and involvement of European experts will bring us closer to the implementation of the needed Hungarian animal welfare reforms.

We are looking for co-operation and co-thinking with European animal friends in the following subjects first of all: solving the stray animal problem, runing a national pet neutering program, and creat a new national city pound system strategy in Hungary.

European animal welfare in Hungary!

Go Hungarian animal welfare! Go!

Eurogroup for Animals

“A kutyák és macskák azonosításnak kötelező EU-s rendszere, hatékonyabb végrehajtás és szigorúbb szankciók az illegális kereskedelem ellen és a polgárok arra ösztönzése, hogy fogadjanak örökbe és ne vásároljanak kedvtelésből tartott háziállatokat – ezek mentén szeretnének cselekvési tervet látni az európai parlamenti képviselők.”

Az illegális kutyaszaporítás felszámolása érdekében a MÁOSZ cselekvési tervét ide kattintva lehet elolvasni.

Keletről nyugatra

Általános trend, hogy nagylétszámban viszik a kutyákat Európa keleti országaiból (Magyarország, Szlovákia, Románia, Bulgária, Görögország, Törökország stb.) nyugat Európa egyes országaiba (Németország, Ausztria, Anglia, Svájc, Franciaország, Hollandia stb.)

Bár az Európai Unióban szabad az áru, a tőke és a munkaerő szabad mozgása, viszont egyes témákban külön szabályozás van érvényben, ilyen pl. az élő állat szállításról szóló 2005/1/EK rendelet. Sajnálatosan ma ezt sokan figyelmen kívül hagyják a nagyobb haszonszerzés- és/vagy a magasabb elhelyezési darabszám reményében. Pedig a közegészségügyi- és járványügyi kockázat nagyon magas és nagyon aggasztó az állatvédelmi és az állat-egészségügyi szabályok megszegése.

Alapvetően két típusát tudjuk megkülönböztetni az illegális kutyakereskedelemnek.

→ nagylétszámú, ipari, javarészt külföldön kerül értékesítésre:

Magyarországon becsléseink és tudomásunk szerint kb. 200-300 közti illegális kutyaszaporító telep üzemel – egyenként 60-120 darab kutyával – összesen kb. 8000-36000 kutyával. Plusz azok, akik jelenleg nincsenek a látóterünkben. Nagyjából ez a létszám el is hagyja az országot az illegális kutyakereskedés keretein belül. 10 kutyából kb. 9 kutyát külföldre visznek.

→ kisebb létszámú, családi környezetből, itthon kerülnek értékesítésre:

Tapasztalataink szerint azok a „fajtatiszta” kutyák, akik Magyarországon kerülnek értékesítésre, azok kislétszámú kutyatartó helyekről, tulajdonképpen családi házas környezetből kerülnek ki. Ez is évente tízezres nagyságrendben történik meg.

Ne vásárolj olcsó kutyát!

Az elégtelen ellátórendszer

Mindkét típusból származó egyedek nem vagy csak alig kerülnek be az ebrendészeti ellátórendszerbe. Viszont a telepek felszámolását, az állomány kobzását pont az teszi lehetetlenné, hogy gyakorlatilag elégtelen az ellátórendszer, mert minimum tizenötször több kóborkutya van, mint ahány férőhely a mi országunkban.

Éppen ebből következik, hogy az illegális kutyaszaporítók ezt a cselekvésképtelenséget megérezvén kihasználják a helyzetet és különösebb büntetési tétel hiányában vidáman folytatják illegális és káros tevékenységüket. Minden előképzettség nélkül a nagyobb haszonszerzés miatt folyamatosan elletik a szuka kutyákat, azokat is akik betegek.

Megoldási javaslataink lényege:

Lakossági információs kampányok belföldi és külföldi

Alaposan és rendszeresen tájékoztatni kellene az állampolgárokat az „olcsókutya” vásárlás hátrányairól, pl. „olcsókutya STOP” jelmondattal. Népszerűsíteni kellene a menhelyi örökbefogadást és a tenyésztőtől vásárolt törzskönyves kutyák vásárlását.

Külföldön is kellene partnerszervezeteket találni, aki közreműködik abban, hogy az adott ország lakossága tájékoztatva legyen arról, hogy ne vásároljon olcsó fajtatiszta kutyát. Svájcban ilyen a Susy Utzinger alapítvány például.

Felderítés

Az illegális kutyaszaporítók általában benne vannak a helyi állatvédő szervezetek látókörében. Civil szervezetként sajnos tehetetlenek ellenük, viszont meg tudják jelölni, hogy pontosan mely személy és milyen cím alatt végzi ezt a tevékenységet. Érdemes volna felderítő munkát náluk kezdeni. A feladatellátási súlyuk ezeknek a szervezeteknek meghatározó és jelentős hazánkban.

A települési jegyzők, hatósági állatorvosoknak szintén a látókörében kellenek, hogy legyenek ezek a nagylétszámú állattartó helyek, hiszen a szomszédok nagyon gyakran bejelentik és birtokvédelmi eljárásokat kezdeményeznek a szaporítók ellen. Persze ilyenkor sem történik sajnálatos módon általában semmi. Bár a kunsági tanyavilágban sajnos még ennél is rémesebb bűntettek maradhatnak felderítetlenül. Ez is egy külön kifejtést igényelne.

A hazai értékesítők az internetes és nyomtatott apróhirdetésekbe saját maguk rakják bele a telefonszámaikat. Csak fel kellene őket hívni és próbavásárlást csinálni.

Nyomozás belföldi és nemzetközi

Ez nyomozati szerv, a rendőrség hatásköre. Javaslatunk szerint érdemes a célországok és akár a tranzitországok bevonásával együttműködésben nyomozni. Ezzel a témával több nemzetközi állatvédelmi civil szervezet foglalkozik, ilyen például a Eurogroup for Animals. És egyre több nyugat Európai ország (Anglia, Svájc, Franciaország) nemzeti televíziója is forgat nálunk oknyomozó riportokat.

Az eddigi civil és polgári kezdeményezések viszonylag nagy hatásfokkal bírnak, de kormányzat és hatóság nélkül sajnos csekély, csepp a tengerben.

Rajtaütések

Hatósági rajtaütésekkel legalább lassítani, nehezíteni lehetne a bűnszervezetek tevékenységét. Az apparátushiányt is érdemes volna csökkenteni, hogy a megnövekedett ügyterhet viselni tudja a közigazgatás.

Kobzások alternatív elhelyezési módszerrel, jogszabályalkotási folyamatok

A kobzások során a lefoglalt állatokat bűnjelként az eljárás végéig tartani szükséges, viszont ez gyakorlatilag kivitelezhetetlen – tekintve az állomány több tízezres létszámát. Ráadásul nem is pusztán a „szerencsétlen” nyomorult szaporítónak kéne megfizetnie, hanem az óriás hasznot zsebre tevő megrendelőnek, felvásárlónak. Ehhez is nemzetközi együttműködésre volna célravezető. Gyorsított eljárás. Új jogszabályalkotásra volna szükség, ahol vagy az eljárási folyamat van felgyorsítva, vagy hatósági döntés értelmében a lefoglalt állomány azonnal elhelyezhető. A kobzott állatokat elhelyezni külföldi civil szervezetekkel együttműködésben kellene ivartalanítás után elhelyezni valóban állatvédelmi és örökbefogadási eljárások keretein belül. Egy átlagos mentett kutya örökbefogadási adománya kb. 275,00 – 300,00 EUR Európában.  

Jogi eljárások

A bűnszervezet szereplőit – kontinentális jogrendünk kereteit maximálisan kihasználva – precedens értékű, elrettentő erővel rendelkező, kellőképpen súlyos büntetéssel kellene sújtani, hogy a többi kereskedőláncnak elmenjen a kedve vagy legalább újabb maffiózók már ne kapcsolódjanak be a területre. Sajnos ma ezek száma folyamatosan növekszik. Pedig már az is nagy előrelépés volna, ha legalább nem gyarapodna tovább az illegális kutyaszaporítók száma.

Adóhatósági eljárásokat is lehetne indítani ellenük, hiszen a kereskedelmi tevékenységük teljesen feketén végzik. Az adóelkerülés pedig büntetendő. Az USAban például legalizálták az illegális kutyakereskedelmet, kifehérítették a területet, ezzel megnövelve nemzete adóbevételeit. Hosszas társadalmi-, a legális marihuána ügyhöz hasonló indulatokat kiváltó viták után.

A témáról az Index is írt: https://index.hu/kulfold/eurologus/2020/02/12/haduzenet_a_kisallatneppereknek/

Ne vásárolj olcsó kutyát! Fogadj örökbe menhelyről!

A Kormány 2019 júliusában elfogadta a „Felzárkózó települések” hosszú távú programját, amelynek értelmében célzott programmal szükséges segíteni az ország 300 leghátrányosabb helyzetű települését, évente 30 település bevonásával. E munka koordinálására a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Egyesületet kérte fel, valamint miniszterelnöki biztost nevezett ki.

A kóborkutya probléma megoldása érdekében a miniszterelnöki biztos, Vecsei Miklós 2019 októberében felkérte a két országos ernyőszervezetet   (MÁTSZ, MÁOSZ) a modellprogram kidolgozásában való részvételre – elsősorban Tiszabő, Tiszabura és Tarnabod települések vonatkozásában.

A MÁOSZ javaslatainak a lényege, hogy a kóbor kutyák befogására és elszállítására tett intézkedés önmagában semmit nem ér, ha nem párosul hozzá egyidejűleg egy sor egyéb intézkedés: veszélyes, gyógyíthatatlan beteg egyedek azonnali kiemelése, ivartalanítás, visszahelyezés, ebnyilvántartás, ebtartási rendelet, folyamatos jelenlét.

A modell programok általában nem az eddig megszokott gyakorlatokról szólnak, amikről már mindenki tudja, hogy nem működik, hanem új, rendhagyó, akár ún. mobil eszközök bevonásával történő komplex beavatkozások. A kóbor kutya probléma esetében már ismert, hogy a killing-policy, azaz a legyilkolás politikája nem hoz semmilyen eredményt. A rendhagyó, ún. mobil eszközök bevonása – jelen esetben – a kisállat ivartalanítási mobil klinika bevonása volna.

Aki szakmailag felkészült, az tudja, hogy nem is lehetséges olyan tempóban sem begyűjteni, sem elhelyezni, sem örökbeadni, de még túlaltatni sem, amilyen tempóban szaporodnak a kóbor, gazdátlan állatok. Ezért aki szakmailag kompetens, az tudja, hogy csak és kizárólag az ivartalanítással lehet megnyugtató megoldást adni.

Meg kell érteni, hogy óriási hiba volna, újra és újra a begyűjtés- és a legyilkolás politikáját folytatni. Menne a pénz, az idő a pocsékba és ismét többszáz állat elkerülhető halálával volnánk kénytelenek szembesülni, ráadásul rövid idő alatt „újraszaporodna” a probléma. Összefoglalva, tehát álláspontunk szerint ez a „szokványos” folyamat a kutyák nagylétszámú befogásához és helyhiány miatti túlaltatásához vezethet, mely eljárás teljes mértékben szembe megy az állatvédelmi- és humanitárius alapértékekkel. Egyébként hála Istennek egyre kevesebb a sintérkedvű „vállalkozó”.

Végre tudomásul kellene venni, hogy ivartalanítások kritikus mértékére van szükség, hogy a túlszaporulat okozta kóbor állat problémát meg tudjuk oldani. Az állomány ivartalanítását- és az eredeti élőhelyére történő visszahelyezését követően a kutyák a természetes élethosszuk beálltával elpusztulnak, de legalább addig sem szaporodnak és 2-3 év alatt rendeződni tudna a helyzet. Nem azért helyeznénk vissza a kutyákat az eredeti élőhelyükre, mert csúnya, gonosz, lusta emberek volnánk, hanem azért, mert nincs hova tenni, nincs hely. Tizenötször több kóbor kutya van Magyarország utcáin, mint ahány férőhely. Egyszerűen nincs hely. Nincs.

NE ÖLJ! CSAK IVARTALANÍTS!

A Bő-Bura-Bod települések vonatkozásában több, mint 1200 kutyáról van szó. Ezt a létszámot nem szabadna figyelmen kívül hagyni a beavatkozás megtervezésénél. A beavatkozást átfogóan, a teljes állományra kiterjedően, komplexen kellene megvalósítani, máskülönben a kutya természetéből fakadóan nagyon rövid időn belül újraszaporodik.

A MÁOSZ által javasolt komplex beavatkozás tehát: a veszélyes, gyógyíthatatlan beteg egyedek azonnali kiemeléséről, aztán a teljes állomány ivartalanításáról és visszahelyezéséről, helyi ebrendelet megalkotásáról, ebnyilvántartás létrehozásáról, folyamatos jelenlétről szól.

Reményeink szerint a Miniszterelnöki Biztos Úr illetve a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Egyesület alkalmazni fogja az általunk javasolt megoldási módszert a kormány programjában. Együttes erővel és egy megfelelő modell programmal, mobil ivartalanítási klinikával sikerülhetne akár országos szinten megnyugtató és hosszú távon fenntartható megoldást találni a kóborkutya problémára.

Az Isten legyen a kóbor kutyákkal, kiemelten az ország halmozottan hátrányos helyzetű részein, Észak-Kelet Magyarországon, a Tiszaháton és a déli határvidéken.

Hamarosan jövünk tovább a részletekkel és a fejleményekkel!

2020.02.10., Budapest

Mészáros Gabriella

elnök

MÁOSZ