admin bejegyzései

“A kutyák és macskák azonosításnak kötelező EU-s rendszere, hatékonyabb végrehajtás és szigorúbb szankciók az illegális kereskedelem ellen és a polgárok arra ösztönzése, hogy fogadjanak örökbe és ne vásároljanak kedvtelésből tartott háziállatokat – ezek mentén szeretnének cselekvési tervet látni az európai parlamenti képviselők.”

Az illegális kutyaszaporítás felszámolása érdekében a MÁOSZ cselekvési tervét ide kattintva lehet elolvasni.

Keletről nyugatra

Általános trend, hogy nagylétszámban viszik a kutyákat Európa keleti országaiból (Magyarország, Szlovákia, Románia, Bulgária, Görögország, Törökország stb.) nyugat Európa egyes országaiba (Németország, Ausztria, Anglia, Svájc, Franciaország, Hollandia stb.)

Bár az Európai Unióban szabad az áru, a tőke és a munkaerő szabad mozgása, viszont egyes témákban külön szabályozás van érvényben, ilyen pl. az élő állat szállításról szóló 2005/1/EK rendelet. Sajnálatosan ma ezt sokan figyelmen kívül hagyják a nagyobb haszonszerzés- és/vagy a magasabb elhelyezési darabszám reményében. Pedig a közegészségügyi- és járványügyi kockázat nagyon magas és nagyon aggasztó az állatvédelmi és az állat-egészségügyi szabályok megszegése.

Alapvetően két típusát tudjuk megkülönböztetni az illegális kutyakereskedelemnek.

→ nagylétszámú, ipari, javarészt külföldön kerül értékesítésre:

Magyarországon becsléseink és tudomásunk szerint kb. 200-300 közti illegális kutyaszaporító telep üzemel – egyenként 60-120 darab kutyával – összesen kb. 8000-36000 kutyával. Plusz azok, akik jelenleg nincsenek a látóterünkben. Nagyjából ez a létszám el is hagyja az országot az illegális kutyakereskedés keretein belül. 10 kutyából kb. 9 kutyát külföldre visznek.

→ kisebb létszámú, családi környezetből, itthon kerülnek értékesítésre:

Tapasztalataink szerint azok a „fajtatiszta” kutyák, akik Magyarországon kerülnek értékesítésre, azok kislétszámú kutyatartó helyekről, tulajdonképpen családi házas környezetből kerülnek ki. Ez is évente tízezres nagyságrendben történik meg.

Ne vásárolj olcsó kutyát!

Az elégtelen ellátórendszer

Mindkét típusból származó egyedek nem vagy csak alig kerülnek be az ebrendészeti ellátórendszerbe. Viszont a telepek felszámolását, az állomány kobzását pont az teszi lehetetlenné, hogy gyakorlatilag elégtelen az ellátórendszer, mert minimum tizenötször több kóborkutya van, mint ahány férőhely a mi országunkban.

Éppen ebből következik, hogy az illegális kutyaszaporítók ezt a cselekvésképtelenséget megérezvén kihasználják a helyzetet és különösebb büntetési tétel hiányában vidáman folytatják illegális és káros tevékenységüket. Minden előképzettség nélkül a nagyobb haszonszerzés miatt folyamatosan elletik a szuka kutyákat, azokat is akik betegek.

Megoldási javaslataink lényege:

Lakossági információs kampányok belföldi és külföldi

Alaposan és rendszeresen tájékoztatni kellene az állampolgárokat az „olcsókutya” vásárlás hátrányairól, pl. „olcsókutya STOP” jelmondattal. Népszerűsíteni kellene a menhelyi örökbefogadást és a tenyésztőtől vásárolt törzskönyves kutyák vásárlását.

Külföldön is kellene partnerszervezeteket találni, aki közreműködik abban, hogy az adott ország lakossága tájékoztatva legyen arról, hogy ne vásároljon olcsó fajtatiszta kutyát. Svájcban ilyen a Susy Utzinger alapítvány például.

Felderítés

Az illegális kutyaszaporítók általában benne vannak a helyi állatvédő szervezetek látókörében. Civil szervezetként sajnos tehetetlenek ellenük, viszont meg tudják jelölni, hogy pontosan mely személy és milyen cím alatt végzi ezt a tevékenységet. Érdemes volna felderítő munkát náluk kezdeni. A feladatellátási súlyuk ezeknek a szervezeteknek meghatározó és jelentős hazánkban.

A települési jegyzők, hatósági állatorvosoknak szintén a látókörében kellenek, hogy legyenek ezek a nagylétszámú állattartó helyek, hiszen a szomszédok nagyon gyakran bejelentik és birtokvédelmi eljárásokat kezdeményeznek a szaporítók ellen. Persze ilyenkor sem történik sajnálatos módon általában semmi. Bár a kunsági tanyavilágban sajnos még ennél is rémesebb bűntettek maradhatnak felderítetlenül. Ez is egy külön kifejtést igényelne.

A hazai értékesítők az internetes és nyomtatott apróhirdetésekbe saját maguk rakják bele a telefonszámaikat. Csak fel kellene őket hívni és próbavásárlást csinálni.

Nyomozás belföldi és nemzetközi

Ez nyomozati szerv, a rendőrség hatásköre. Javaslatunk szerint érdemes a célországok és akár a tranzitországok bevonásával együttműködésben nyomozni. Ezzel a témával több nemzetközi állatvédelmi civil szervezet foglalkozik, ilyen például a Eurogroup for Animals. És egyre több nyugat Európai ország (Anglia, Svájc, Franciaország) nemzeti televíziója is forgat nálunk oknyomozó riportokat.

Az eddigi civil és polgári kezdeményezések viszonylag nagy hatásfokkal bírnak, de kormányzat és hatóság nélkül sajnos csekély, csepp a tengerben.

Rajtaütések

Hatósági rajtaütésekkel legalább lassítani, nehezíteni lehetne a bűnszervezetek tevékenységét. Az apparátushiányt is érdemes volna csökkenteni, hogy a megnövekedett ügyterhet viselni tudja a közigazgatás.

Kobzások alternatív elhelyezési módszerrel, jogszabályalkotási folyamatok

A kobzások során a lefoglalt állatokat bűnjelként az eljárás végéig tartani szükséges, viszont ez gyakorlatilag kivitelezhetetlen – tekintve az állomány több tízezres létszámát. Ráadásul nem is pusztán a „szerencsétlen” nyomorult szaporítónak kéne megfizetnie, hanem az óriás hasznot zsebre tevő megrendelőnek, felvásárlónak. Ehhez is nemzetközi együttműködésre volna célravezető. Gyorsított eljárás. Új jogszabályalkotásra volna szükség, ahol vagy az eljárási folyamat van felgyorsítva, vagy hatósági döntés értelmében a lefoglalt állomány azonnal elhelyezhető. A kobzott állatokat elhelyezni külföldi civil szervezetekkel együttműködésben kellene ivartalanítás után elhelyezni valóban állatvédelmi és örökbefogadási eljárások keretein belül. Egy átlagos mentett kutya örökbefogadási adománya kb. 275,00 – 300,00 EUR Európában.  

Jogi eljárások

A bűnszervezet szereplőit – kontinentális jogrendünk kereteit maximálisan kihasználva – precedens értékű, elrettentő erővel rendelkező, kellőképpen súlyos büntetéssel kellene sújtani, hogy a többi kereskedőláncnak elmenjen a kedve vagy legalább újabb maffiózók már ne kapcsolódjanak be a területre. Sajnos ma ezek száma folyamatosan növekszik. Pedig már az is nagy előrelépés volna, ha legalább nem gyarapodna tovább az illegális kutyaszaporítók száma.

Adóhatósági eljárásokat is lehetne indítani ellenük, hiszen a kereskedelmi tevékenységük teljesen feketén végzik. Az adóelkerülés pedig büntetendő. Az USAban például legalizálták az illegális kutyakereskedelmet, kifehérítették a területet, ezzel megnövelve nemzete adóbevételeit. Hosszas társadalmi-, a legális marihuána ügyhöz hasonló indulatokat kiváltó viták után.

A témáról az Index is írt: https://index.hu/kulfold/eurologus/2020/02/12/haduzenet_a_kisallatneppereknek/

Ne vásárolj olcsó kutyát! Fogadj örökbe menhelyről!

A Kormány 2019 júliusában elfogadta a „Felzárkózó települések” hosszú távú programját, amelynek értelmében célzott programmal szükséges segíteni az ország 300 leghátrányosabb helyzetű települését, évente 30 település bevonásával. E munka koordinálására a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Egyesületet kérte fel, valamint miniszterelnöki biztost nevezett ki.

A kóborkutya probléma megoldása érdekében a miniszterelnöki biztos, Vecsei Miklós 2019 októberében felkérte a két országos ernyőszervezetet   (MÁTSZ, MÁOSZ) a modellprogram kidolgozásában való részvételre – elsősorban Tiszabő, Tiszabura és Tarnabod települések vonatkozásában.

A MÁOSZ javaslatainak a lényege, hogy a kóbor kutyák befogására és elszállítására tett intézkedés önmagában semmit nem ér, ha nem párosul hozzá egyidejűleg egy sor egyéb intézkedés: veszélyes, gyógyíthatatlan beteg egyedek azonnali kiemelése, ivartalanítás, visszahelyezés, ebnyilvántartás, ebtartási rendelet, folyamatos jelenlét.

A modell programok általában nem az eddig megszokott gyakorlatokról szólnak, amikről már mindenki tudja, hogy nem működik, hanem új, rendhagyó, akár ún. mobil eszközök bevonásával történő komplex beavatkozások. A kóbor kutya probléma esetében már ismert, hogy a killing-policy, azaz a legyilkolás politikája nem hoz semmilyen eredményt. A rendhagyó, ún. mobil eszközök bevonása – jelen esetben – a kisállat ivartalanítási mobil klinika bevonása volna.

Aki szakmailag felkészült, az tudja, hogy nem is lehetséges olyan tempóban sem begyűjteni, sem elhelyezni, sem örökbeadni, de még túlaltatni sem, amilyen tempóban szaporodnak a kóbor, gazdátlan állatok. Ezért aki szakmailag kompetens, az tudja, hogy csak és kizárólag az ivartalanítással lehet megnyugtató megoldást adni.

Meg kell érteni, hogy óriási hiba volna, újra és újra a begyűjtés- és a legyilkolás politikáját folytatni. Menne a pénz, az idő a pocsékba és ismét többszáz állat elkerülhető halálával volnánk kénytelenek szembesülni, ráadásul rövid idő alatt „újraszaporodna” a probléma. Összefoglalva, tehát álláspontunk szerint ez a „szokványos” folyamat a kutyák nagylétszámú befogásához és helyhiány miatti túlaltatásához vezethet, mely eljárás teljes mértékben szembe megy az állatvédelmi- és humanitárius alapértékekkel. Egyébként hála Istennek egyre kevesebb a sintérkedvű „vállalkozó”.

Végre tudomásul kellene venni, hogy ivartalanítások kritikus mértékére van szükség, hogy a túlszaporulat okozta kóbor állat problémát meg tudjuk oldani. Az állomány ivartalanítását- és az eredeti élőhelyére történő visszahelyezését követően a kutyák a természetes élethosszuk beálltával elpusztulnak, de legalább addig sem szaporodnak és 2-3 év alatt rendeződni tudna a helyzet. Nem azért helyeznénk vissza a kutyákat az eredeti élőhelyükre, mert csúnya, gonosz, lusta emberek volnánk, hanem azért, mert nincs hova tenni, nincs hely. Tizenötször több kóbor kutya van Magyarország utcáin, mint ahány férőhely. Egyszerűen nincs hely. Nincs.

NE ÖLJ! CSAK IVARTALANÍTS!

A Bő-Bura-Bod települések vonatkozásában több, mint 1200 kutyáról van szó. Ezt a létszámot nem szabadna figyelmen kívül hagyni a beavatkozás megtervezésénél. A beavatkozást átfogóan, a teljes állományra kiterjedően, komplexen kellene megvalósítani, máskülönben a kutya természetéből fakadóan nagyon rövid időn belül újraszaporodik.

A MÁOSZ által javasolt komplex beavatkozás tehát: a veszélyes, gyógyíthatatlan beteg egyedek azonnali kiemeléséről, aztán a teljes állomány ivartalanításáról és visszahelyezéséről, helyi ebrendelet megalkotásáról, ebnyilvántartás létrehozásáról, folyamatos jelenlétről szól.

Reményeink szerint a Miniszterelnöki Biztos Úr illetve a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Egyesület alkalmazni fogja az általunk javasolt megoldási módszert a kormány programjában. Együttes erővel és egy megfelelő modell programmal, mobil ivartalanítási klinikával sikerülhetne akár országos szinten megnyugtató és hosszú távon fenntartható megoldást találni a kóborkutya problémára.

Az Isten legyen a kóbor kutyákkal, kiemelten az ország halmozottan hátrányos helyzetű részein, Észak-Kelet Magyarországon, a Tiszaháton és a déli határvidéken.

Hamarosan jövünk tovább a részletekkel és a fejleményekkel!

2020.02.10., Budapest

Mészáros Gabriella

elnök

MÁOSZ

Üzleti érdekek miatt nincs megoldás a kóborkutya problémára Magyarországon?

Nyílt levél a Eurogroup for Animals részére

(english follows hungarian)

            Javaslataink ellenére a Magyar Állatorvosi Kamara vezetői biztosan nem támogatják a mobil kisállativartalanítási klinikát. Meg kellene pedig érteni, hogy a rendelkezésre álló hagyományos eszközökkel nem lehet megoldani a mai válságos méretűre nőtt kóborkutya helyzetet. Ezért van szükség rendhagyó, ún. mobil eszközök bevonására, négy keréken futó mobil klinika vagy kihelyezett ivartalanítási műtőállomásokra, hogy nagylétszámban ivartalanítani lehessen a kóborkutyákat. Kb. min. 30.000 kóbor kutya azonnali ivartalanítására van szükség.

A szakminisztérium jogalkotói teljes mértékben negligálják a valóságot, tehát figyelmen kívül hagyják, hogy Budapest és kevés település kivételével térdig járunk a kóbor kutyákban és az ebből is fakadó állatkínzásokban Magyarországon.

Az ebrendészeti ellátórendszer totálisan elavult, szuper drága és fenntarthatatlan.

(A témában kevésbé jártas embereknek: a kóbor kutyák közterületről történő befogása összességében semmit sem ér, ha nem párosul hozzá egyidejűleg egy sor egyéb intézkedés: a kóborkutyás települések kutyaállományainak teljes ivartalanítása, ebnyilvántartás, helyi ebtartási rendelet és folyamatos jelenlét.

Nyilván az emberre veszélyes, gyógyíthatatlan beteg kutyákat azonnal ki kellene emelni az állományokból, de a többi kutya, aki az utcán kényszerül maradni, az ivartalanítás után a természetes élethossza beálltával egyébként is meghal, de legalább addig sem szaporodna és nem zúdulna özönvíz-szerűen a nemkívánt szaporulat az egyébként is elégtelen gyepmesteri telepekre.)

Tizenötször több kóborkutya van, mint ahány férőhely az országban. Az egyetlen megoldás az ivartalanítás, hogy megakadályozzuk a további nemkívánt szaporulatok világrajöttét. Kisállativartalanítások kritikus mértékére van szükség. Így 2-3 év alatt megnyugtatóan rendezni lehetne a helyzetet. És a kóbormacska probléma ugyanez…

Az elmúlt 9 év szinte hasztalan reformtörekvései, a sok értékelhető részeredmény ellenére sem hoztak valós áttörést, változást a magyar állatvédelemben.

A begyöpösödött, maradi, korrupt gondolkodásmód, az óriási szakemberhiány, a jogszabályi háttér rendezetlensége olyan akadályokat gördít a szükségszerű állatvédelmi reformok elé, amihez mi, egyedül kevesek vagyunk.

Alulírott, Mészáros Gabriella, mint a Magyar Állatvédők Országos Szervezetének az elnöke, képviselve több, mint 100 – az ivartalanítás kérdésében közös egyetértésre, konszenzusra jutott – állatvédelmi civil szervezet akaratát, nyílt levélben kérem a Eurogroup for Animals segítségét, hogy érvényre juttassuk az állatvédelmi reformokat Magyarországon.

Szükségünk van szakemberhiány-pótlásra, jogsegélyre és az Európai Unió tagállamaiban működő állatvédelmi civil szervezetek szakmai tapasztalatára.

Rendszerszintű átalakításokra van szükség, egy komplett, új nemzeti ebrendészeti stratégia kidolgozására és egy országos kisállativartalanítási programra.

Az ebrendészeti feladatellátás közfeladat jellegéből adódóan szigorú szakmai- és pénzügyi beszámolási kötelezettséget követelne meg.

Egy kóbor állat élete nem képezheti egy üzlet alapját!

2020-ban Európa szívében nem lehet tovább folytatni a killing-policyt, azaz a legyilkolás politikáját!

S.O.S. – Save Our Strays – Mentsük meg a kóborainkat!

2019.12.17., Budapest                                  

Mészáros Gabriella

elnök, MÁOSZ

Only because of private business interests we really do not have any solution for the strayanimal-problem in Hungary?

Open letter for Eurogroup for Animals

Despite our proposals, the leaders of the Hungarian Chamber of Veterinarians do not support the mobile pet spay and neuter clinic. It should be finaly understood that the conventional tools which are available cannot solve the current, critical situation of straydogs. There is a need for an unusual, so-called. mobile devices, four-wheeled mobile spay and neuter clinic, or outplaced neutering stations to allow large numbers of neuterings. Ca. min. 30.000 straydogs should be neutered immediately.

The ministry’s legislators completely neglects the reality, so they ignore the fact that, except Budapest and a few cities, we are full with stray dogs and animal cruelty in Hungary.

The city pound system is totally outdated, super expensive and unsustainable.

(For less experienced people in the subject: capturing stray dogs from the public means nothing without further measures at the same time: local spay and neuter program, record petkeeping, local law about keeping pets and continued presence.

Obviously the dangerous, incurable sick dogs should be immediately captured, but the other dogs who are forced to stay on the streets should be neutered and they will die when catching their natural lifespan anyway, but at least the unwanted puppies would not flooding like hell to the inadequate city pounds.)

There are fifteen times more straydogs as places we do have in the country. The only solution is neutering, to prevent further unwanted reproduction. A critical mass of pet neutering is needed. This way, the situation could be soothingly solved in 2-3 years. And the straycat problem is the same…

Almost all our reform efforts of the past 9 years seem to be unless, despite many valuable partresults, but have not brought a real breakthroughs or changes in Hungarian animal protection.

The crippled, hide-bouned, corrupt mindset, the huge shortage of professionals (vets), and the disorganized legal background creates enormous obstacles to the needed animal welfare reoforms. We, alone are less to overcome on it.

I, undersigned, Gabriella Meszaros, as the president of the National Association of Hungarian Animal Welfare Organisations, representing more than 100 animal welfare non-governmental organizations wish, openly request the help of Eurogroup for Animals to enforce animal welfare reforms in Hungary.

We need specialists, legal assistance and the professional experience of animal protection NGOs in the Member States of the European Union.

Systemic changes are required to develop a complete, new national straydog strategy. A national pet spay and neuter program is needed.

Due to the fact, as to capture straydogs is a public task, the suppliers would require strict professional and financial reporting obligations.

A life of a stray animal cannot be a part of a profit orientated business!

In the heart of Europe, there is no way to continue the killing-policy in 2020!

S.O.S. – Save Our Strays

17.12.2019., Budapest

Gabriella Meszaros

president, MAOSZ

Ezúttal embereket haraptak a kóbor kutyák. Közfoglalkoztatottak a kóbor kutyák nyomában?

A városvezetés most sincs a helyzet magaslatán

Országjárás – kóborkutya jelentés 2019

Kóborkutyák mindenhol. Minden amire szükségünk van, az az ivartalanítás.

Káloz – a kis Fejér Megyei településen egymást érik a kóbor kutyák a település szinte minden részén. 50-60 méter alatt 7 kutyát lehet látni az út szélén ezen a videón. Sokan már hozzászoktak, hogy a kóborkutyák odaszoktak hozzájuk, sokan viszont a sajátjukat is úgy tartják, mintha kóbor kutya lenne.

Nagy öröm mindannyiunk számára, hogy 20 állatvédelmi civil szervezet közel 3000 kutya ivartalanítását, mikrochippel történő ellátását és védőoltásban való részesítését tudja finanszírozni az Agrárminisztérium által kiírt pályázaton elnyert pénzből, ami összesen 96 millió forint.

A 20 nyertes menhely:
1.) Zemplén Gazdátlan Állataiért Alapítvány – Sátoraljaújhely
2.) HÉROSZ – Ózd
3.) Állatbarát Alapítvány – Nyíregyháza
4.) Pacsi Kutyamenhely – Hajdúböszörmény
5.) MÁSA – Miskolc
6.) Karancs Mentőkutyás Alapítvány – Salgótarján
7.) Csillagszem Állatvédelmi Alapítvány – Szolnok
8.) Kutyaszív Állatmentő Közhasznú Alapítvány – Hatvan
9.) Állatmenhely Nyílt Alapítvány – Cegléd
10.) Menhely az Állatokért Közhasznú Alapítvány – Kecskemét
11.) HÉROSZ – Szentes
12.) Mogyoró Menedék Egyesület – Szentes
13.) Tappancs Állatvédő Alapítvány – Szeged
14.) Szent Ferenc Állatotthon Alapítvány – Ócsa
15.) Nagyatádi Természet- és Állatvédő Egyesület – Nagyatád
16.) Kóborka Túri Állatvédők KHE – Mezőtúr
17.) Orosházi Állat- és Term.védő KHE – Orosháza
18.) Misina Természet- és Állatvédő Egyesület – Pécs
19.) HÉROSZ – Székesfehérvár
20.) Kutyatár Természet- és Állatvédő Egyesület – Kaposvár

Kóborkutyák mindenhol. Minden amire szükségünk van, az az ivartalanítás.

Csenyéte – alighanem az ország egyik legszegényebb faluja. Lassan több a kóborkutya, mint a gyerek a faluban. A videóban 11 kutyát tudunk gyors egymásutánjában megszámolni, akik közterületen kóborolnak.