N E Ö L J, C S A K I V A R T A L A N Í T S!

Az elmúlt hetek eseményeinek az ismeretében, úgy látjuk helyénvalónak, hogy a következő hónapokban nem fogunk tétlenül várni a szükséges jogszabályi környezet módosítására, hanem elkezdjük a felkészülést az országos ivartalanítási projekt kivitelezésére. Ha egyelőre a törvényeken nem vagy csak alig tudunk változtatni az állatok érdekében, akkor addig is legalább azt érjük el, hogy a nemkívánt szaporulatok megszületését megelőzzük.

Első körben tervezünk készíteni egy megvalósíthatósági tanulmányt az országos ivartalanítási projektről. Ez azt jelenti, hogy pontosan felmérjük az országban a peremterületi kóbor állatok létszámát, a helyi viszonyokat, adottságokat és megvizsgáljuk a lehetőségeket. Felkeressük a helyi állatorvosokat, a helyi állatvédő- civil szervezeteket és csoportokat. A konkrét cselekvési terv elkészítéséhez ugyanis elengedhetetlenül fontos a fent leírt ismereteknek a megszerzése.

A megvalósíthatósági tanulmány elkészítése során további járulékos, ám nagyon fontos információkhoz is hozzá fogunk jutni. Pl.: Meg fogjuk ismerni minden egyes állatvédelmi civil szervezet álláspontját és szándékát az ivartalanításról. Azok számára nyilván nem leszünk népszerűek, akiknek nem érdekük, hogy megoldódjon az állatvédelem helyzete. Akik arra törekszenek, hogy minél nagyobb legyen a baj és minél több állat legyen bajban. Hamarosan ki fog derülni, hogy ki védi igazán az állatokat.

Mi hisszük, hogy a cél valójában az, hogy egyáltalán ne legyen ennyi bajba jutott állat. Ne kelljen évente több tízezer állat elkerülhető szenvedésével és/vagy halálával szembesülnünk. Ezt a válságos helyzetet kizárólag humánus, preventív módon az ivartalanítással lehet megoldani.

Az állat csak akkor tudja elérni a hozzá méltó értéket és helyes bánásmódot ha nem lesz belőle ilyen irreálisan sok.

Becsléseink szerint az országos ivartalanítási projekt min. 30.000 ezer kóbor állat ivartalanítását jelenti, amihez szükség lesz kb. 600 millió forintra és kb. 2-3 évre.

Javaslatok egy orszagos ivartalanitasi program megvalositasaert

A macska 45-ször, a kutya pedig 15-ször termékenyebb, mint egy ember. Emiatt sok helyen hatalmas a kutyák és a macskák túlnépesedése. A nemkívánt szaporulatnak gyakran kegyetlen és kínzó életet kell elviselnie: elhagyják őket, éheznek, betegségtől, balesettől, bántalmazástól szenvednek és/vagy sintértelepeken végzik.

Miért fontos a kutyák és macskák ivartalanítása:

  • Ha egyszer egy állat ivartalanítva van, akkor többé nem képes reprodukálni magát
  • Nem csak a te otthonodban nem fog több nemkívánt kölyök születni, hanem az ivartalanítás redukálja az otthontalan – az utcán – és az állattelepeken élő állatok számát
  • Ezernyi állat megszületését előzi meg
  • Az ivartalanított szukák többé már nem fognak tüzelni, így már nem fogják vonzani a kanokat
  • Az ivartalanított állat egészségesebb és jobb társa az embernek

 

Budapest, 2017.05.25.

 

Mészáros Gabriella

elnök

MÁOSZ

Tanácskozás helyett tájékoztatás

Múlt csütörtökön tanácskozásra hívtak engem, mint a MÁOSZ elnökét a minisztériumba (Igazságügyi Minisztériumba), amin – a teljesség igénye nélkül – szakmailag kiemelkedő munkát végző állatvédő civil szervezetek vettek részt. A találkozót Völner Pál parlamenti államtitkár úr hívta össze az állatvédőkkel és az FM (Földművelésügyi Minisztérium) képviselőivel. A találkozó ad hoc jelleggel lett összehozva, a másik ernyőszervezet (MÁTSZ) például nem is tudott róla. Jómagam is előző nap délután kaptam meg a meghívót, hogy másnap reggel 8-ra legyek ott.
 
A találkozás nem volt tanácskozás jellegű, inkább tájékoztató jellegű. Elmondták, hogy társadalmi felmérést terveznek végezni idén nyáron, amit várhatóan nyár végére kielemeznek, majd azt követően újra találkozóra hívnak bennünket. Addig várni kényszerülünk. A társadalmi felmérést nem értem miért nem a társadalmi szervezetekkel együttműködésben végzik. És nem értem miért van szükség újabb időhúzásra a részükről. Nem értem egy kormány miért nem lehet állatbarát, hiszen nem kerül semmibe.
 
Nem vagyunk elégedettek, sőt csalódottak vagyunk, mert a kérdéseinkre nem kaptunk választ és nem láttam a jóindulatot, hiányzik a szándék a kormányzat részéről annak érdekében, hogy megnyugtatóan és hathatósan tudjuk rendezni az állat-egészségügyi és állatvédelmi problémákat. Legalább az állatvédőket kicsit összekovácsolja ez a reformküzdelem.
 
A terület jogszabálykörnyezet módosításával paralel az országos ivartalanítási program megvalósítására törekszünk. Ez nagyságrendileg 30.000 peremterületi kutya ivartalanítását jelenti, annak érdekében, hogy megelőzzük a nemkívánt szaporulatot. A projekt becsléseink szerint 600 millió forint anyagi erőforrást igényel.
 
Az állatvédelmi reformok két alappilléréből (jogszabálykörnyezet változtatás és ivartalanítás) most az ivartalanításra fogunk erősebben koncentrálni, hogy ne teljenek haszontalan várakozással a következő hónapok.
 
Maradj velünk kapcsolatban! Kövesd a munkánkat!

A tisztánlátás kedvéért

Ha a kormány valóban egy EU jogharmonizációs folyamat részeként jogalkotási kényszerben van az EU elvárásai szerint, akkor társadalmi egyeztetés nélkül csak és kizárólag ebben a témakörben módosítsa az állatvédelmi jogszabályokat. (Ti.: EU-s csatlakozásunk óta az állatkísérletekről szóló fejezetek tekintetében jogharmonizációs kötelezettsége volt/van a kormánynak, amit a többi közt mi is szorgalmazunk.)

Amennyiben más témában is módosítani kívánja az állatvédelmi jogszabályokat, akkor azokat kötelessége a civilekkel egyeztetni. Örvendetes, hogy a 13 éves mulasztását most pótolni kívánja a kormány, azonban ennek leple alatt sunyi módon megpróbálta megfosztani alkotmányos alapjogaitól az állatvédelmi civil szervezeteket, hátrányos helyzetbe téve ezzel az állatokat és az állatvédőket. Majd szándékosan idekever kevésbé fajsúlyos témákat (mint pl. az ebrendészeti hozzájárulás, amit sokan tévesen kutyaadónak hívnak) tovább nehezítve a tisztánlátást.

Magyar Állatvédők Országos Szervezete fényképe.

Továbbá kifejezetten ellenszenvesnek tartom, hogy a vadászlobbi jelentős mértékben akarja befolyásolni az állatvédelmi jogszabályokat. A kettőnek semmi köze egymáshoz.

Azok, akik a tisztánlátás és közérhetőség kedvelői látogassák közvetlen a mi oldalunkat és a Wegera a kommunikátor: Hírek-videók. oldalt.
Tőlünk mindenről, gyorsan és pontosan értesülhetnek.

Mészáros Gabriella
MÁOSZ elnök

Meghátrált a kormány!

Siker! Meghátrált a kormány.

Már a tüntetés hírére is berezeltek a honatyák.

Visszavonja a kormány az Állatvédelmi törvény módosító javaslatát. http://www.kormany.hu/hu/foldmuvelesugyi-miniszterium/hirek/az-allatok-vedelme-kiemelten-fontos-ugy-a-kormany-szamara

A tüntetést ezért elhalasztjuk, viszont nem hagyjuk magunkat, nem engedünk a követeléseinkből. Kíváncsian várjuk, hogy a nyilvánosság előtt tett ígéretét ezúttal betartja-e a Földművelésügyi Minisztérium. Ha nem, akkor tüntetni fogunk.

Kövessétek oldalunkat, mindenről azonnal beszámolunk nektek!

Köszönet nektek az óriási érdeklődésért és támogatásotokért. Felhívásunk ma több, mint 100.000 emberhez ért el.

Folytatjuk!

Újra utcára vonulunk!

Újra utcára vonulunk!
Jövőhétvégére tüntetést szervezünk a Parlament elé, annak érdekében, hogy mielőtt az Országgyűlés május 16.án megszavazná az állatoknak hátrányos törvénymódosító javaslatát, nyomástgyakoroljunk a döntéshozókra és megmutassuk nekik, hogy milyen sokan vagyunk állatvédők, állatbarátok.

Részletek hamarosan!

F E L H Í V Á S ! Csatlakozz te is a tiltakozáshoz!

Felhívás minden állatvédő szervezethez és állatvédő magánszemélyhez!

Mi, azon állatvédő szervezetek és állatbarát magánszemélyek, akik évente több ezer állatot mentünk és védünk meg, a nyilvánossághoz fordulunk, mert az állatvédelmi törvény 2017.04.26.án benyújtott módosítása a többi közt ellentétben áll az alaptörvénnyel és hátrányosabb helyzetbe helyezi az állatokat és az állatvédőket, mint amiben eddig is voltak.

Az állatvédelmi civil szervezeteket nem foszthatják meg a jelenleg meglévő ALKOTMÁNYOS alapjogaitól.

Nem diszkriminálhatják az állatvédelemmel foglalkozó civil szervezeteket a többi szervezettől.

Az állatok mentésében és védelmében szándékosan gátol a magyar kormány, így közvetve még több állat szenvedését és halálát okozhatják. Tudatosan állatkínzásra való törekvésnek is minősíthető az, ha valaki közreműködik abban, hogy egy állat elpusztuljon.

Végpont közeli krízisállapotban van a mai magyar állatvédelem. E L É G  v o l t !

 

T I L T A K O Z U N K !

 

Mészáros Gabriella

elnök, MÁOSZ (Magyar Állatvédők Országos Szervezete)

Nyomtasd ki a felhívásunkat és juttasd el barátaidnak, ismerőseidnek! Nyomtatható változat: Tiltakozas

Gyere a MÁOSZ facebook oldalára és hozzászólásodban írd be a “Tiltakozom!” szót. Maradj velünk kapcsolatban, kövess minket, hogy a további lépésekről is időben értesülni tudjál!

www.facebook.com/magyarallatvedokorszagosszervezete

Az állatvédelem fekete napjai – avagy a magyar kormány az ártatlan állatok ellen van

Múlt héten Semjén úr benyújtotta a földművelésügyi miniszter előadásával az Állatvédelmi Törvény módosításáról szóló törvénymódosítási javaslatát az Országgyűlésnek. Klikk ide: Ávtv-mód Ma a T. Ház bár kongott az ürességtől, mégis tárgyaltak az állatvédelemről.

A tervezet a többi közt ellentétben áll az alaptörvénnyel és hátrányosabb helyzetbe helyezi az állatokat és az állatvédőket, mint amiben eddig is voltak. A helyzet válságos.

Ezt nem hagyhatjuk! T I L T A K O Z U N K !

A MÁOSZ véleménye: klikk ide

  • Alapdefiníciók tévesen vannak rögzítve.
    • kóbor vs. gazdátlan állat
    • ebrendészeti telep vs. állatmenhely
    • állatkínzás vs. állat bántalmazása
    • örökbefogadás vs. örökbeadás
  • A gazdátlan, ebrendészeti telepen lévő állatok továbbra is változatlanul nem tartoznak az állatvédelmi törvény hatálya alá.
  • Az előterjesztés gyakorlatilag a jogfosztás tényállását valósítja meg azzal, hogy elveszik a perindítási lehetőséget.
    • A jogi személyiségként működő állatvédelmi civil szervezeteket nem foszthatják meg a jelenleg meglévő ALKOTMÁNYOS alapjogaitól.
    • A jogi személyiségek törvény előtti egyenlősége alkotmányos jog.
    • Nem diszkriminálhatják az állatvédelemmel foglalkozó civil szervezeteket a többi szervezettől.

Az állatvédelmi civil szervezetek perindítási lehetőségét nem szabad elvenni az állatvédőktől, hiszen így nem tudnánk hathatósan fellépni az állatkínzókkal és az állatbántalmazókkal szemben. Az állatvédelmi civil szervezetek perindítási lehetősége az egyetlen és utolsó lehetőség a többi közt arra is, hogy felszámoljuk a sintérbiziniszt és arra, hogy elszámoltassuk a sintéreket és a sintérlobbistákat. A mai jogszabályi környezet ugyanis lehetővé teszi, hogy minden szakmai- és pénzügyi beszámolási kötelezettség nélkül végezhessék profitorientált vállalkozók ezt a kiemelten fontos járványügyi- és közegészségügyi feladatot, azaz az ebrendészeti tevékenységet.

Röhej, hogy eddig pusztán 1000 állatot sikerült ivartalaníttatnia (3 évvel ezelőtt) az államnak az egyetemen, ahova a vidéki peremterületeken lévő ivaros kóborkutya populációnak semmi esélye bekerülni. Felméréseink szerint kb. 30.000 peremterületen élő kutyát kellene ivartalanítani most rögtön, hogy ne termeljük újra és újra a kóbor állatok létszámát. Az állam elképzelése szerint így még pont 60 évig kellene folytatniuk az ivartalanítást, hogy a végére érjünk, viszont ezalatt az idő alatt meghatványozódik a probléma. Mindezidő alatt a civil állatvédők évente több tízezer állatot ivartalanítanak civil erőforrásból.

Évente kb. 22 ezer állat kerül be az ellátórendszerbe, viszont több tízezer az utcán marad. És bár évről évre nő az élve kikerülések aránya, még így is több ezer állat értelmetlen és elkerülhető halálával vagyunk kénytelenek szembesülni. Erre évente becsléseink szerint kb. 4 Mrd forint megy el az adófizetők pénzéből. Ezt hívjuk kutyaholocaustnak állami pénzen. A helyzetet pedig 2 év alatt kb. 600 M forintból meg lehetne oldani a peremterületi ivartalanításokkal. Tömeges ivartalanítási programok megvalósítását kellene végrehajtani azonnal és országszerte.

Az ebadó, nem ebadó, hanem ebrendészeti hozzájárulás, ami ugyan adók módjára behajtható, viszont egyelőre még egy ebnyilvántartása sincs az országnak, így teljesen időszerűtlen és minden logikát nélkülöz a bevezetése. Továbbá mindaddig, amíg az állam nem dolgozza ki a tulajdonjogot igazoló adatbázis működésének rendszerét, ezt a törvénymódosítást nem szabad hatályba léptetni, és ez alapján semmiképpen sem szabad regisztrációs díjat igényelni az ebtartótól.

A jogalkotó szándékosan elkerüli a gyökérkérdéseket és nem törekszik a probléma megoldására. Ez viszont ártatlan állatok tízezreinek szenvedésébe és halálába kerül.

Rendszerszintű átalakításra és új nemzeti ebrendészeti stratégiára van szükség. Végpont közeli krízisállapot van a mai magyar állatvédelemben. E L É G  v o l t !

Végezetül annyit, hogy radikális állatvédőnek bélyegezni a két országos ernyőszervezetet roppant nagy könnyelműség és ostobaság az FM részéről. Támadástól nem kell tartani, azonban valóban arra kényszerülünk, hogy radikálisabb civil eszközökhöz nyúljunk, mert 8.éve próbáljuk érvényrejuttatni az állatok érdekeit szolgáló állatvédelmi reformokat, de sajnos eredménytelenül. A terület rendezése mögött egy valós társadalmi akart van, amit nem szabad figyelmen kívül hagyni.

Tiltakozunk!

Folyt.köv. Kezdünk…

Mészáros Gabriella

elnök

MÁOSZ