Szolgálja a közpénz, a köz érdekét!

Az a politikai hatalom, amelyik még az ártatlan, kóbor, gazdátlan állatoknak szánt pénzt is képes ellopni, az minden aljasságra képes.  Ez elfogadhatatlan. Elég volt!

10 éve változatlanul térdig járunk a kóborállatokban és az ebből is fakadó állatkínzásokban Magyarországon, mindez évente 4 milliárd forintjába kerül az adófizető állampolgároknak. 10 éve hiába kérünk, javasolunk bármit, nem történik semmi. Budapestet és néhány települést leszámítva a kóborállathelyzet különösen válságos az országban.

Nincs férőhely. 40x több kóbor kutya van, mint ahány férőhely az országban. Köztük olyan férőhelyek is, amelyek már disznóólnak sem volnának valók, mégis átlagosan, 2 millió forintba kerül egy férőhely, az adófizetők pénzéből.

Ma Magyarország utcáin kb. 80 ezer ivaros kutya kóborol és folyamatosan szaporodik. Ők mind az állam tulajdona, az állam felelőssége. További kb. 400 ezer kutya él rossz tartási körülmények között. És a kóbormacskákról még nem is beszélve…A kormány mégsem csinál semmit, nem ivartalaníttatja a kóbor állományt, nem teszi non-profittá a területet és nem korszerűsíti az ebrendészeti ellátórendszert. Az állam az ország legfelelőtlenebb állattartója. Így nem is csoda, hogy sok a felelőtlen állattartó és sok az állatkínzás is.

80 menhelynek jár 45 millió forint, de egy veszprémi seholnincs szervezetnek meg 500 millió forint jut.

Diadalittasan bejelentik, hogy védik a húsevő prémes állatokat, amiből nincs is itthon, mindeközben a növényevő prémes állatok (pl. csincsilla) tízezrei szenvednek prémtelepeken. Ők szorulnak igazán segítségre, nem a húsevő prémes állatok.

Konzerválják a trágyadombot, mert ebből jó üzletet csinálnak. A kormány kamu állatvédőket állít maga mellé, akikkel legalizálni tudja a közpénzszivattyút. Ez ártatlan állatok tízezreinek az életébe kerülhet évente. Mindemellett a legtöbb állatvédő pedig csak csendben menti az állatokat és méltatlan körülmények között küszködnek.

Az ország fősintérének tartott Alphavet Kft-t, úgy állatják be, mint az ország főállatvédőjét. Stb., stb., és még hosszan lehetne sorolni.

Itt már tényleg nincs hova süllyedni. Ez a legalja! Elég volt!

Az már önmagában nagyon elkeserítő, hogy a kormányban már nagyon sokan csalódtak, sőt az összeomlás szélén állnak egyes társadalmi szférák, de az, hogy még az ártatlan, kóbor, gazdátlan állatok élete sem számít, csak a hatalom, az már több, mint sok.

Súlyos morális válságban van az ország, amiért a teljes politikai elit felelős. Mi, állampolgárok viszont a saját jövőnkért, a gyermekeink jövőjéért vagyunk felelősek. Állatbarát és nem állatbarát érdeke egyaránt, hogy ne legyen kóborkutya, hogy ne legyen állatkínzás, hogy a közpénz eljusson a céljába. Gyermekeinknek nekünk kell értelmezhető jövőt adni.

Ami itt, ma ebben az országban megy, az már minden tűréshatáron átmegy. Ezt nem fogadom el.

Ezért polgári kezdeményezést indítok útjának egy tisztességes Magyarországért.

A polgári kezdeményezés célja, hogy a közpénz a köz érdekében legyen felhasználva, ne magánérdekeket szolgáljon.

Szeretném elősegíteni, hogy egyesüljenek azok a társadalmi erők (civil emberek, szervezetek, társadalmi szervezetek stb) Magyarországon, akik az ilyen és ehhez hasonló disznóságokat szintén nem fogadják el.

Hozzáteszem nem vagyok sem hazaáruló, sem spekuláns, sem bajkeverő, sem csaló, sem béraktivista, sem hazug, sem külföldi konszern, sem belföldi oligarcha, sem kutyaszaporító, sem kutyakereskedő, sem Soros-bérenc, sem nem tudom miket fognak még rámsütni.

Egy társadalmi munkát végző magyar anya vagyok. Szeretem a hazámat. Szeretem a kutyákat. Nem fogok szomorkodva kivándorolni a hazámból. Itt születtem, ez a szülőföldem, magyar az anyanyelvem, ez az otthonom.

2020.11.30., Budapest

 

Mészáros Gabriella

elnök

Magyar Állatvédők Országos Szervezete (MÁOSZ)

Hogy mi a probléma!? – Beszéljünk világosan!

Az az egyik probléma, hogy a kolbásztöltő vadász kormány 10 éve ígérget és felülvizsgál, de nem történik semmi változás az állatvédelemben. Változatlanul térdig járunk a kóborkutyában és az ebből fakadó állatkínzásokban Magyarország utcáin.
 
Ez elfogadhatatlan!
 
A másik probléma, hogy ma két féle állatvédő van Magyarországon. Az egyiknek az állat a fontos, a másiknak a pénz a fontosabb. (Az arányuk hála Istennek 95% – 5%.) Utóbbi fajtából négyen (Noé, Védőrség, Sereg, Ultimátum) most összeálltak a kolbásztöltő vadász kormánnyal és hajbókolnak a parasztvakító, ostoba kirakatintézkedéseik előtt, megtévesztve ezzel sok százezer állatszerető magyar embert. Bagóért eladják magukat és elárulják ezzel az egész területet, a hősiesen dolgozó szervezetek összességét.
 
Ez tűrhetetlen!
 
Mindez azért baj, mert az évi kb. 4 milliárd forint közpénz nem jut el a céljába, esetünkben a kóbor gazdátlan állatokig, és azért is baj, mert az ál-állatvédők ilyenformán legalizálni tudják a közpénzszivattyúkat az állatok és az őket mentők kárára.
 
Ez nincs rendjén!
 
Állatbarátnak és nem állatbarátnak egyaránt érdeke, hogy ne legyen ennyi kóborkutya, hogy ne legyen ennyi állatkínzás és az, hogy a közpénz a köz javára legyen felhasználva.
 
Ez már több, mint bánat!
 
Teljesen érthető, hogy az ember mindig azt hallja, hogy az állatvédők állandóan hadakoznak egymással. Persze, hogy hadakoznak, mert azok, akiknek a pénz fontosabb, mint az állat – hiába tesznek mellette egyébként néha jót is – rengeteget ártanak azoknak, akiknek meg az állat a fontosabb.
 
Vannak csip-csup módszertani különbségekből eredő állatvédő viták, de ezek nem jelentősek. Viszont valamennyiünket rendkívül bántja, ha végignézzük, ahogy egyesek elhalásszák a pénzt az állatok elől.
 
A kolbásztöltő vadász kormány 10 éve halogatja, húzza-halasztja az állatvédelmi reformokat. Éppen 10 évvel ezelőtt adtam be az első tanulmányomat nekik. Akkoriban az első válasz az volt, hogy „csak nem gondolod komolyan, hogy ezzel foglalkozni fogunk?” és úgy visszalökte a papíromat az asztalon a kedves „tárgyalópartner”, hogy többször megpördült, mire visszaért hozzám. Azóta sok év, sok tárgyalás, sok közadatgyűjtés, sok tanulmány, sok aláírásgyűjtés, sok tüntetés volt, mégsem történt semmi változás.
 
A kormány állatvédelmi megbízottjának pedig tényleg az volt az első dolga, hogy összeborult azokkal a vegán étrendű „állatvédők”-kel, akik közt olyanok találhatók, akik például széthordtak egy 100 milliós örökséget, akik kiöregedett konzumlányok és stricijeik, akik levitézlett celebek és akiknek egy percdíjjas jósnő játszott át egy balatonalmádi szervezetet? Hozzáteszem ezek, szinte kivétel nélkül mind ott rágalmaztak, akadályoztak engem az elmúlt 10 évben, ahol csak tudtak. Partner- és tagszervezeteim rendszeresen fenyegetéseket, zsarolásokat kaptak/kapnak. Ha szóba állsz a Mészáros Gabival, akkor nem mehetsz a Tesco-hoz gyűjteni, akkor többet nem osztunk neked stb., stb.
 
Botrány! Elfogadhatatlan botrány!
 
Két dolgot felejtenek el! Az állatvédelem egy társadalmi terület. A kóbor kutya közügy, nem magánügy. A terület kérdései éppen ezért nem füstös szivarszobákban kell, hogy eldőljenek, hanem a nyilvánosság előtt – tisztességesen és igazságosan!
 
Mészáros Gabriella
elnök, MÁOSZ
 

Micsoda igazságtalanság!

Az ország 80 állatotthona összesen 45 millió forint támogatásra pályázhatott idén. Náluk most is kb 6ezer kutya van. 6ezer mentett kutya. Hősiesen küzdenek mindennap az állataikért. Minden nap.
 
Sokaknak egy lyukas garas sem jutott. Sokak el sem indulhattak és sokan csak félpénzt nyertek, miután teljesítették a végeláthatatlan szupernehéz és szuper szigorú pályázati feltételeket. Összesen jutott nekik 45 millió forint.
 
Egy veszprémi seholnincs alapítvány pedig üptre kap fél milliárd (500 millió) forintot menhely és kompetenciaközpont építésre.
 
Hol van itt az igazság?
 
Hol van itt az állatvédelem?
 
Hol?
 
Lehet, hogy vannak, akik ezzel megalkusznak, de én nem fogok. Vannak “állatvédők”, akik ehhez asszisztálnak? Hát hol van a szívük és az eszük? Vagy csak a zsebük van?
 
Belegondolnak vajon abba, hogy mennyi káros üzenete van egy-egy ilyen lépésnek a társadalom felé?
 
Aki tisztességes az nyomorog? Aki fátyolos lelkű és enyves kezű, annak tisztességtelen előny és “bőség” jár?
 
Milyen jövőt festünk így gyerekeinknek?
 
Ez már több, mint bánat!
 

 

Szakmai reflektálás a Magyar Nemzet „A legjobb barát“ c. és „A sokat teszünk az állatvédelemért“ c. cikkekben megjelent állatvédelmi kormánybiztos nyilatkozataira

Ha nagyon egyszerűen, hétköznapi nyelven szólva fogalmaznám meg a helyzetet, akkor azt mondanám, hogy a kormány teljesen hülyének néz bennünket. Benne hagyja állatot és embert a pácban.

Lehet, hogy lesz olyan, aki elhiszi a kolbásztöltő vadászok és a vegán étrendű állatvédők új barátságát, de én biztosan nem. Ez óriás megtévesztés és szuperigazságtalan a kiszolgáltatott bajba jutott állatokkal szemben. Kirakatintézkedésnek, porhintésnek tartom, amelyek valójában újabb közpénzszivattyút jelenthetnek magánzsebekbe. Szavazatszerző szánalmas politikai kampányfogások, olcsó PR pipák bizonyos “civil” állatvédőkkel karöltve.

Konzerválják a trágyadombot, mert ebből jó üzletet csinálnak. Csak ezzel az a probléma, hogy ártatlan állatok ezreinek az életébe kerül évente.

Teljesen súlytalan, koncepciótlan szakmai fércmunka amit eddig elénkvarázsolt a kormány állatvédelmi témában.

Hogyan lehetséges az, hogy 10 év reformtörekvés után a kormány most adja az “ártatlant, mint, aki nem is tud semmit az állatvédelem problémáiról” című bohózatát?

Most mégis mit kéne tenni? Újabb 10 évet várni? Békésen tárgyalni, türelemmel tűrni, megoldást keresni, javaslatokat tenni, helyettük dolgozni – ismét? Aztán újabb 10 év múlva újabb amnéziában fog szenvedni a kormány és a képviselői? Nem. Elég volt!

A kormánybiztos nyilatkozatai óriási csalódást jelentenek, hiszen süt róla a hozzánemértés, a trágyakenegetés, kivételezés az „állatvédő“ kegyeltekkel, a gyökérkérdés figyelmenkívül hagyása, a lényeg elkerülése.

A kormány „állatvédő“ kegyeltjei, valójában a kormány „pénzvédői“ a szememben. Semmire nem tartom őket. Arcul csapják és elárulják az állatvédelmet és a sokezer bajba jutott állatot.

Az állatvédelmi civil terület nagy várakozzásal várta a kormány bejelentéseit, gyermeki naívitással újra elhittük a semmit. Jómagam is őszintén reménykedtem, hogy hátha végre ennyi év (egy évtized) után végre nyugvópontra kerülhet a civil állatvédelem, de sajnos nem. Ez gyújtópont. És ez már több, mint bánat.

https://magyarnemzet.hu/lugas-rovat/a-legjobb-barat-8976350/?fbclid=IwAR3cVZBxT8jrhO_ksr0zYw73m_rThoB60hVqgAb2kcQKfHqVdSvvleGyItg

Lugas: Milyen intézkedéseket tartanak a legfontosabbnak? Ovádi Péter: “Elsősorban, ahogy mindig, a széles körű társadalmi párbeszédben hiszünk, és kíváncsiak vagyunk az emberek véleményére.”

            10 éve töretlenül mi is ebben hiszünk/hittünk, de mára már nem maradtak illúzióink. A politikai hatalom nem hallgatja meg a társadalomban megszerveződött valós állatvédelmi civil akaratot. A kormánybiztos nyilatkozatával ellentétes tartalmú események történtek valójában; a MÁOSZ megoldási javaslatait-, a SUST            kóborkutya jelentését stb., stb. figyelmen kívül hagyja az Agrárminisztérium.

Az emberek véleményéért pedig nem kell messzire menni, azt már a kisiskolások is kívülről fújják: túl sok a kóborkutya, elég az állatkínzásból stb., stb.

O.P.: “Az állatvédelmet pártpolitikától függetlenül kell kezelni, én magam folyamatosan egyeztetek baloldali állatvédő szervezetekkel..”

            Ha valóban pártpolitikától függetlenül gondolja kezelni, akkor miért különbözteti meg az állatvédőket politikai hovatartozásuk alapján?

“Baloldali állatvédő”!? Emberek figyelem! 2020-ban Magyarországon megszületett a fogalom, hogy baloldali állatvédő. Ezek szerint akkor van jobboldali állatvédő!? Ilyenformán mi lesz a következő? Lesznek párt-menhelyek párt-kutyáknak és párt-állatvédőknek, vagy mi?

Kifejezetten nyugtalanító. Egy állatnak ugyanis nem lehet politikai hovatartozása. Az őket mentőket pedig az ő politikai hovatartozásuk alapján megkülönböztetni nem volna szabad, ez csak tovább mélyíti ezt az egyébként is nagy társadalmi problémát.

O.P.: “A nemzeti állatvédelmi program tíz év alatt ért el eredményeket a törvényi szigorítástól a programok beindításáig.”

            Hol lehet megismerni a nemzeti állatvédelmi programot? Milyen eredményeket hozott? Milyen törvényeken szigorított? Milyen programokat indított be?

O.P.: “A támogatásokat viszont növelni szükséges.”

            Itt nem támogatásról van szó, hanem finanszírozásról. A kóbor állatok közterületről történő befogása egy kiemelten fontos járványügyi- és közegészségügyi közfeladat. Állami feladat. Közpénzből finanszírozott állami feladat. Nem támogatott. A támogatás opciós, (választható). A finanszírozás kötelező. Az állam ezt a feladatot a települési önkormányzatoknak delegálta, de nem biztosítja a feltételeket. Szinte térdig járunk a kóborkutyában, de mégsem történik semmi. Magukra maradtak az emberek, a gyepmesterek, a települési jegyzők, az állatvédők és a kutyák a bajban. A kormány döntés- és intézkedéshozó helyzetben van, mégsem valósul meg az ebrendészeti ellátórendszer korszerűsítése, a terület non-profittá tétele és nem valósul meg az országos kisállat ivartalanítási program sem.

Ezekben a percekben is több tízezer kóbor kutya van Magyarország utcáin és a kormány nem csinál semmit. Ma Magyarországon kb. 80ezer kóborkutya él az utcákon. Ebből a közvetlen látóterünkben van kb. 30ezer, de a magas esetszám alapján, a becsléseink szerint ez a szám kb. 80ezer kóbor kutyát jelent, és van rájuk kb. 2ezer ebrendészeti férőhely. Köztük olyan férőhelyek, amelyek bár hozzávetőleg 2 millió forintba kerülnek, de már disznóólnak sem volnának valók.

Ma Magyarország utcáin ez a kb 80ezer kutya kóborol és folyamatosan szaporodik. Ők mind az állam tulajdona, az állam felelőssége. További kb. 400ezer kutya él rossz tartási körülmények között. És a kóbormacskákról nem is beszélve…

Csepp a tengerben, hogy kiír pályázatokat a civil szervezetek részére. Pláne úgy, hogy mindeközben a civilek végzik el az ebrendészeti munkát is helyettük. Sokszor önfeláldozó módon, nyugdíjból, konyhapénzből, könyöradományokból ki ebből-ki abból.

Ha egy hasonlatot szeretnék erre hozni, akkor a kóborkutya problémát úgy kell elképzelni, mint egy nagy házban volna csőtörés. Ilyenkor a ház mindenkori tulajdonosának a feladata az volna, hogy elzárja a főcsapot, nem az, hogy a kalákában kisvödrökkel kínlódó elszánt állatvédőknek ad még egy-egy kisvödröt itt-ott, közben vigyorogva pózol a ház előtt, hogy itt kérem minden rendben van. Attól még a probléma nem szűnik meg. De miért is akarná, hogy megszűnjön, amikor ő valójában ebből jó üzletet csinál?

Évente kb. 4 Mrd forint közpénz ma a kutyák holokausztját jelenti. Szenved ettől ember és állat egyaránt.

O.P.: “Felülvizsgáljuk az ebrendészeti telepeket, országos ivartalanítási programot indítunk el, felhívjuk a figyelmet a felelős állattartásra.”

            Mit vizsgálnak felül az ebrendészeti telepeken? 10 éve mást sem csinálunk, mint felülvizsgálunk. Az ellátórendszert, annak közpénzből történő hanyag finanszírozását kellene haladéktalanul felülvizsgálni és az ellátórendszeren kívül ragadt több tízezer ivaros kutyát kellene végre észrevenni és ivartalanítani – ezeket kérjük 10 éve.

Mindaddig, amíg annyi kóborkutya és kóbormacska van, mint a szemét, addig az emeberek hajlamosak velük úgy is bánni, mint a szeméttel. Mindaddig, amíg ilyen óriási a kóborállat állomány, addig milyen felelős állattartásról beszélünk? Az állam ilyen formán elnyerte a legfelelőtlenebb állattartó címet az országban, mert van több tízezer ivaros kóbor állata a közterületeken.

O.P.: „..a szaporítók elleni fellépést és az ivartalanítási programot hatásosabbá kell tenni.“

A szaporítók elleni fellépés csak úgy lehet hatásos, ha volna egy jó ellátórendszer, ahová fogadni tudnánk a szaporító telepekről származó kutyákat. De nincs férőhely! Hova tegyük őket?

A magyar ebrendészeti-ellátórendszer maximum egy marék lepkével tud ma megbírkózni, de a szaporítótelepekről származó többezer kutyával biztosan nem. Hát még az alapfeladatával, az utcakutyával sem tud megbírkozni az ellátótrendszer. És akkor még nem beszéltünk a rossz tartási körülmények között élő kutyákról. Nekik se jut férőhely sehol. Pedig az állatkínzásokat a legtöbb esetben megelőzi egy helytelen tartási körülmény. Ha volna rá kapacitás, férőhely elkobozni a rossz tartási körülményekből az állatokat, akkor később talán nem válnának az állatkínzás áldozatául.

O.P.: „Addig nem beszélhetünk állatvédelemről, amíg a gyepmesteri telepek nem jól működnek az egész országban. Ehhez persze pénzt kell rendelnünk.“

Van már hozzá pénz rendelve. Nem is kevés, csak nem jut el a céljába, esetünkben a kóbor gazdátlan kutyákhoz. Az elmúlt tíz év közadatigényléseiből kiderült már, hogy évente kb. 4 milliárd forintba kerül az ebrendészeti ellátórendszer. Az ebrendészeti ellátórendszerben 106 gyepmesteri telep működik. Évente bekerül kb 18ezer kutya ezekre a telepekre. És kb. 80ezer marad kint az utcán. Hova tűnik el a pénz? Hogyan működhet ma pl. egy battonyai, sarkadi vagy székesfehérvári gyepmesteri telep? Hogyan!?

Évente kb. 4 Mrd forint közpénz ma a kutyák holokausztját jelenti. Szenved ettől ember és állat egyaránt.

O.P.: “Ha minden megyében találunk a rendőrséggel együttműködő szervezetet, akkor őket felkészítve ki tudunk alakítani egy állatvédő hálózatot.”

10 évvel ezelőtt már egyszer ugyanezt a bohózatot eljátszották. Állatvédőrség 2.0 újratöltve. És még arra sem veszik a fáradtságot, hogy újra írják a lemezt? 10 évvel ezelőtt, ugyanígy, mint most bevonultak a közvélemény elé, hogy holnaptól nem lesz állatkínzás: „majd mi minden kutyát megmentünk, egy nagy kalap pénzért mindenkit kiképzünk, okleveles állatvédőröket csinálunk, nagy sajtóérdeklődés mellett megmentünk néhány kutyát, aztán a közeli menhelyeken felejtjük, a nagy pénzt pedig lenyeljük stb., stb.”

Rengeteg pénzt és támogatást szedtek össze. Akik felemelték ellenük a szavukat, azokat megpróbálták ellehetetleníteni, lejáratni, elüldözni, megfélemlíteni. Ténykedésük különösen hátrányos az állatok számára. Hála Istennek, páran – köztük én is – túléltem a rágalomhadjáratukat, talpon maradtam és nem félek tőlük.

A lufi pár év alatt kipukkadt és a nagy állatvédőrség összezsugorodott. Mára már csak országosan facebookozó és országosan telefonálgató szervezetté zsugorodtak. Országos színben tetszelegve ott rakott a valódi országos szervezetek munkája alá, ahol csak tudott. És most kezdenék újra elölről az egészet.

O.P.: “Azt gondolom, hogy kellenek a precedens­ítéletek ahhoz, hogy elrettentsük az állatkínzókat, a bíróság elnökéhez is be fogok jelentkezni ez ügyben. A törvényi keretek nem rosszak, természetesen felül kell vizsgálni őket, és a Btk.-ban is meg kell nézni, hogy esetleg hol tudunk még szigorítani.”

            Nem lesznek precedens értékű ítéletek, mert nem is tudnak lenni, mert Magyarország kontinentális jogrendben él, nem precedens értékűben, mint az angol-szász államok. A Btk-t sem kell hova szigorítani, mert már így is elég szigorú, csak a Magyar büntető törvénykönyvnek van egy olyan sajátos, egyedi passszusa, hogy bizonyos büntetési tételnél a bírónak van mérlegelési jogköre. Az állatkínzás tekintetében kivételt kellene tenni, és a bíróktól elvenni a mérlegelési jogkört az állatkínzásos esetekben. Ennyire egyszerű volna. Mégsem történik semmi.

https://magyarnemzet.hu/belfold/sokat-teszunk-az-allatvedelemert-8995910/?fbclid=IwAR3XwCUnp1qVyq4cKztG1PFCiJFnk93UoUUF663Pw0gaJ7rfnU5d3fEPaiA

O.P.: “A kinevezésem óta olyan emberekkel állok kapcsolatban, akik tényleg pillérei az állatvédelmi munkának.”

            Nagyon sajnálatos, hogy a MÁOSZt nem tekinti az állatvédelmi munka pillérének. Amúgy én meg azokat nem tekintem az állatvédelem pilléreinek, akiknek fontosabb a pénz, mint az állat.

O.P.: “Kidolgozás alatt van a telepek szabályozása, amelyben meghatározzuk, milyen kritériumoknak kell megfelelnie egy ebrendészeti telepnek.”

            Az új kóbor-állat rendelet 10. éve kidolgozás alatt áll. Utoljára tavaly előtt láttuk, amikor társadalmi egyeztetésre kiadták az országos szervezeteknek. Már akkor tip-top volt az új rendelet, a BeNeLux államokhoz hasonló jóvilágot vizionált az állatoknak, egyetlen egy “apróság” azonban változatlan maradt az új szabályozásban, az pedig az, hogy továbbra is profitorientált tevékenység a kóbor ebek befogása. Azóta nem láttuk, nem tudjuk mi van vele. Egymásközt csak Luca-székének becézzük a rendeletet, mert olyan lassan készül el vagy leginkább soha. Ha így haladunk, akkor unokáink talán látni fogják.

O.P.: “Szemléletváltásra lehet szükség a polgármestereknél, hogy ne úgy tekintsenek erre, mint egy kötelező feladatra. Éppen ezért egy pilotprojektbe kezdünk bele Veszprémben. A kormány ötszázmillió forinttal támogatja egy állatmenhely és kompetencia-központ létrehozását. Egy állatmenhely sokkal több is tud lenni, mint egy állatotthon. Oktatásra, kutyatréningezésre, kutyasétáltatásra és találkozási pontnak is lehet használni; ebben a folyamatban számítunk a polgármesterek helyi szintű támogatására.”

            Szemléletváltásra a kormánynál van leginkább szükség. Meghallani az emberek hangját. A kormány kinevezett állatvédelmi biztosa veszprémi. És pont Veszprémben épül fél milliárd forintból állatmenhely. Fél milliárd forintból amúgy minimum 10 tip-top menhelyet lehetne felépíteni az ország azon részein ahol erre igazán szükség volna, vagy 16.600 kutyát lehetne ivartalanítani. Annak értelme is volna. Hacsak nem lesz ez az új menhely 28ezer férőhelyes, ami lássuk be fizikailag is képtelenség, akkor ez a fél milliárd is valaki másnak lesz jó, de semmiképpen sem a kutyáknak, sem az embereknek. A pilot projektek alapvető szabályainak sem felel meg az új veszprémi “közpénzszivattyú”, hiszen a pilot projektek tartalmazzák általában a projekt célját, a projekt idejét, helyét stb.

O.P.: “A legnagyobb harcot a szaporítók ellen vívjuk, ellenük minden rendelkezésre álló eszközzel fel kell lépni. Ebben a küzdelemben is van olyan civil szervezet, amelyikre számíthatunk és akikkel napi kapcsolatban állunk. Az Állatmentő Sereg például sokat segít az illegális szaporítóhelyek a felderítésében.”

Ez már tényleg a No comment kategória – Állatmentő Sereg = elit kommandó = évi egy db, mini testű fajtatiszta kutyákat szaporító telep “felszámolása”. Végül pedig csak annyi történik, hogy nem tudjuk mi történik a kiskutyákkal vagy esetleg ők fejezik be az illegális szaporító és az illegális kereskedő munkáját. Persze adományért.

A legnagyobb harcot nem a szaporítókkal vívjuk, hanem a korrupt, tolvaj politikai hatalommal és segítőivel. ☹

Úgy tűnik, hogy kormánybiztos úr hiába választotta a “közös ügyünk az állatvédelem” szlogent, mert ennek az ellenkezőjét cselekszi. Kirekeszti a szakmát, a hozzáértőket és a valóságot a csodálatos kormányprogramból, a trágya továbbra is itt marad, így sajnos a legyek is, az állatok pedig szenvednek tovább. Ha nagyon egyszerűen fogalmaznám meg a helyzetet, akkor azt mondanám, hogy a kormány teljesen hülyének néz bennünket. Benne hagy állatot és embert a pácban.

Lehet, hogy lesz olyan, aki elhiszi a kolbásztöltő vadászok és a vegán étrendű állatvédők új barátságát, de én biztosan nem. Ez óriás megtévesztés és szuperigazságtalan a kiszolgáltatott bajba jutott állatokkal szemben. Kirakatintézkedésnek, porhintésnek tartom, amelyek valójában újabb közpénzszivattyút jelenthetnek magánzsebekbe. Szavazatszerző szánalmas politikai kampányfogások, olcsó PR pipák bizonyos “civil” állatvédőkkel karöltve.

Konzerválják a trágyadombot, mert ebből jó üzletet csinálnak. Csak ezzel az a probléma, hogy ártatlan állatok ezreinek az életébe kerül évente.

Teljesen súlytalan, koncepciótlan szakmai fércmunka amit eddig elénkvarázsolt a kormány állatvédelmi témában.

Hogyan lehetséges az, hogy 10 év reformtörekvés után a kormány most adja az “ártatlant, mint, aki nem is tud semmit az állatvédelem problémáiról” című bohózatát?

Most mégis mit kéne tenni? Újabb 10 évet várni? Békésen tárgyalni, türelemmel tűrni, megoldást keresni, javaslatokat tenni, helyettük dolgozni – ismét? Aztán újabb 10 év múlva újabb amnéziában fog szenvedni a kormány és a képviselői? Nem. Elég volt!

A kormánybiztos nyilatkozatai óriási csalódást jelentenek, hiszen süt róla a hozzánemértés, a trágyakenegetés, kivételezés az „állatvédő“ kegyeltekkel, a gyökérkérdés figyelmenkívül hagyása, a lényeg elkerülése.

A kormány „állatvédő“ kegyeltjei, mától a kormány „pénzvédői“ a szememben. Semmire nem tartom őket. Arcul csapják és elárulják az állatvédelmet és a sokezer bajba jutott állatot.

Az állatvédelmi civil terület nagy várakozzásal várta a kormány bejelentéseit, gyermeki naívitással újra elhittük a semmit. Jómagam is őszintén reménykedtem, hogy hátha végre ennyi év (egy évtized) után végre nyugvópontra kerülhet a civil állatvédelem, de sajnos nem. Ez gyújtópont. És ez már több, mint bánat.

 

2020.11.24., Budapest

 

Mészáros Gabriella

elnök, MÁOSZ

Rendkívüli jogrend – rendkívüli kutyasétáltatás

A kormány tervezett, újabb intézkedései (ha a parlament kedden elfogadja a rendkívüli jogrendről szóló javaslatot) a többi közt a kutyasétáltatásra is hatással lesznek.
 
❗️ Kijárási tilalom lép életbe este 20 óra és hajnali 5 óra között. Este 8-ra tehát haza kell érni – kivételt jelent a munkavégzés és a rendkívüli esetek.
 
Pontosan tudjuk, hogy milyen hátrányokat és nehézségeket jelenthetnek kutyusnak-gazdinak, ha este 8 és hajnal 5 óra közt nem mehetnek a szokásos sétájukra a következő 30 napban, de mindenképpen ki kell bírnunk és a szabályokat be kell tartanunk.
A kórság elleni védekezés mindannyiunk közös felelőssége és érdeke.
 
Ezek átmeneti intézkedések, amit az indokol, hogy felszállóágban van a vírus második hulláma. Reménykedjünk benne, hogy advent második felében már jobb lesz a vírushelyzet.
A koronavírus fenekestül forgatta fel az egész világ életét.
 
Emberek, családok tömege veszíti- vagy veszítette el a megélhetését és/vagy kerül létbizonytalanságba. Hozzájuk képest, az, hogy a következő 30 napban csak hajnal 5 és este 8 között mehetünk kutyátsétáltatni az többedrangú probléma. Az állatvédelem ugyanúgy a társadalmi szolidaritásnak és összefogásnak a része, mint minden más, még akkor is, ha most a kutyásokat is éri némi hátrány átmenetileg.
 
 
‼️ Arra kérjük a gazdikat, hogy lehetőség szerint alaposan mozgassuk le a kutyáinkat napközben, etetésüket-itatásukat is úgy oldjuk meg, hogy a lehető legkevésbé legyen szükség éjjel kimenni. ‼️
 
Nem szabad megijedni, hogy ha esetleg éjjel sürgősen állatorvoshoz kell menni, akkor nem vihetjük el kedvencünket orvoshoz. Erről szó sincs. Rendkívüli esetekben – például sürgős orvosi ellátás – megszeghető a kijárási tilalom. Tévesek azok a hangulatkeltő posztok, ahol a kutya-apokalipszist, élethosszig tartó lakásbörtönt és egyéb marhaságokat vizionálnak.
 
Ne feledjük! Ezek átmeneti óvintézkedések. Nem lesz ez mindig így. Félreértés ne essék, ettől függetelnül azon vagyunk, hogy legyen majd némi lazítás és reméljük lesz is. Ha a futtatókban a bandázást mellőznünk is kell, de legalább egyénileg sétálni lehessen, már az is jó volna.
 
Az embervédelem és az állatvédelem kéz a kézben jár, csak a lábak számában van különbség.
 
Együtt minden sikerülhet!‼️

DIÓSJENŐ, a követendő példa

Rákeresünk a diósjenői állatvédő egyesület facebok oldalára, ahol Mahatma Gandhi szavaival köszöntik az oldalra látogatókat:
„ Egy nemzet nagysága és erkölcsi fejlettsége híven tükröződik abban, ahogyan az állatokkal bánik.”
/Mahatma Gandhi/
 
 
A Börzsöny hegység lábánál festői környezetben elterülő, csaknem 3000 főnyi lakosú település önkormányzati hivatal épülete előtt csokornyakkendős, középtermetű, barna színű, farok csóváló kutyus üdvözli az épületbe belépni kívánó ügyfeleket.
 
A polgármester, hivatali dolgozók, képviselő testület és a helyi állatvédő egyesület tagjai gondoskodnak arról, hogy a nem oly régen életét kóbor kutyaként tengető ügyfélfogadó kutya chippelve, oltva és szocializálva várja leendő gazdáját. Az épület mögött a fiatal köztisztviselő hölgy átadja az ideiglenes befogadóknak a helyi tűzoltók által mentett, falak közé szorult két gondozásra szoruló árva pici cicát.
 
Az önkormányzati épület hátsó kertjében található autógarázsok egyike ideiglenes lakhelyül szolgál a kóbor valamint a gondozásra szoruló állatok számára.
 
A diósjenői képviselő-testület a felajánlott képviselői tiszteletdíjak összegéből – a többi között- ingyenes ivartalanítási akciókat szervez, azon lakosoknak nyújt segítséget, akik önerőből nem tudják megoldani az orvosi beavatkozást. A cél a felesleges szaporulat megfékezése Diósjenő településen.
 
A törvény által megkövetelt három évenkénti ebösszeírást október-november hónapban végzi a hatósági állatvédelmi feladatokkal megbízott köztisztviselő. Számítógépes feldolgozással követi nyomon az adatokat. A chippek és kötelező oltások meglétének ellenőrzését a helyi állatvédők segítségével oldja meg.
A településen a megfelelő állattartást szigorúan ellenőrzik. Ahol szükséges, ott anyagi segítséget nyújtanak. Azoknak az állatoknak pedig, melyek gazdái többszörös segítségnyújtás ellenére sem biztosítják a megfelelő állattarási körülményeket, felelős gazdát keresnek.
 
A Diósjenőn közszolgálatot teljesítő emberek munkavégzése és embersége példaértékű. Reméljük, hogy ez a jó gyakorlat országszerte hamar sok követőre talál. 🙏🤗👍👏😻
 
Hatalmas respekt a diósjenőieknek és Blaskóné Csontos Marikának!

SUST – Akadémia – ingyenes továbbképzési lehetőség

Kedves Szervezetek, kedves Állatbarátok,
 
a SUST – Akadémia (azaz szemináriumok állatbarátoknak, állatvédőknek) szeretettel vár minden kedves érdeklődőt online továbbképzésein.
 
 
Ha állatokkal és állatvédelemmel foglalkozol, vagy lelkes gazdiként érdeklődsz a téma iránt és szeretnéd elmélyíteni-, továbbfejleszteni tudásodat, akkor ott a helyed a SUST Akadémián.
 
A svájci Susy Utzinger állatvédő alapítvány (SUST) a Magyarországi állatbarátoknak, állatvédőknek ingyenesen biztosítja a részvételt az online továbbképzésein. Ennek érdekében kérlek jelentkezési igényedet küldd el 2020. november 3.ig a gabriella.meszaros@susyutzinger.ch email címre, a résztvevő nevével, email címével, és ha állatvédelmi civil szervezetet képviselsz, akkor a szervezet nevét is írd meg. Jelentkezésedben jelöld meg nekünk, hogy mely előadás(ok)on szeretnél részt venni. Szívesen várjuk javaslatodat is, hogy mely témáról hallgatnál meg még szívesen előadásokat.
 
Az előadások német nyelven folynak.
 
Az előadások témáiról, időpontjairól az alábbi linken lehet részletesen tájékozódni:

Meghívó MÁOSZ tagszervezetek részére tisztújító közgyűlésre!

A közgyűlés helye: HIRÖS AGORA Központ
6000 Kecskemét, Deak F. tér 1. – 2-es terem
 
A közgyűlés időpontja: 2020.11.21. (szombat) 10:00
 
 
Az idei közgyűlés tisztújító közgyűlés lesz, tehát elnököt és két alelnököt kell választani, ezért a részvétel ajánlottan kötelező. Ha valaki nem tud eljönni, az kérem feltétlenül küldjön maga helyett egy meghatalmazottat (ehhez kelleni fog egy két tanús meghatalamzás) vagy ha esetleg az sem megy, akkor valamelyik MÁOSZ tagot hatalmazza fel, hogy adja le a szavazatát.
 

Szenzációs pályzati lehetőség!

Az Astrasun Csoport napelemes rendszereket ajánl fel aktív, magyarországi állatmentő, állatvédő szervezetek számára!
 
A napelemes rendszer megfelelő mennyiségű szolárpanelből, az energiát az elektromos hálózatba csatlakoztató és szabályozó inverterből, valamint rögzítőelemekből és kábelekből áll. A vállalat 2020 4. negyedévétől egy éven keresztül összesen minimum 3, maximum 5 napelemes rendszerrel, valamint a kapcsolódó tervezési-engedélyeztetési dokumentációval kíván hozzájárulni az állatvédők munkájához.
Hálásan köszönjük az állatok nevében Astrasun ❗️
❤️🤗👍🙏